SZABÁCS VIADALA.

Full text search

SZABÁCS VIADALA.
A LEGRÉGIBB magyar elbeszélő költemény: a Szabács viadala. Az ismeretlen verselő elmondja, hogyan vívatja Mátyás király a híres szávaparti várat, hogyan hullanak az ostromlók és ostromlottak s hogyan tér haza Budára Mátyás király nagy zsákmánnyal.
Az ének szövege nem teljes, az eleje hiányzik, amint a bevezető sorokból nyilvánvaló
De az fellywl mondot pal kenezy
Aroknak melyseget ygen nezy
Ki Sabach erews voltat elmelle
Honneg mynemw algyw kelmelle
Mai nyelven:
De az felül mondott Pál Kenézy
Ároknak mélységét igen nézi,
Ki Szabács erős voltát elméllé
Honnét minémű álgyú kell mellé.
Kinizsi Pál – olvassuk a továbbiakban – Nándorfehérvárra megy, ahol a király hírt vár az ostrom állapotáról. Legott számtalan dunai hajót vontatnak fel a Száván s lövetni kezdik a várat. Szabács erősen áll, a törökök hősiesen védik. Az ostromlók és ostromlottak közül sokan elesnek, sokan megsebesülnek. Igy esik el Mátyás király seregében Várdai Simon, az ifjú vitéz; továbbá Ferenc, a tisztes cseh hadnagy. El sem mondhatja az ember, milyen erősen harcoltak a magyarok Szabács alatt. Vitézül küzdöttek a csehek is, hősiesen védték magukat a törökök is. Egyszer a vár környékén tizenötezer lovassal megjelent Ali bég, hogy felmentse Szabács védőit, de nem tudott a vár közelébe jutni. Nagy bánattal elvonult, mert arra nem volt ereje és bátorsága, hogy szembeszálljon Mátyás királlyal. Végre egy török ifjú kiszökött a várból, a király előtt feltárta az ostromlottak helyzetét s megmondta, hogyan lehet Szabácsot könnyen bevenni. Új ostrom kezdődött, ezt már nem bírták ki a törökök, alkura léptek a magyar királlyal, hogy átadják a várat minden felszerelésével s ennek fejében kiki mehet vagy a török császárhoz, vagy a magyar királyhoz. «Igy megadták Szabács erősségét, benne hagyák álgyúknak bőségét, mely álgyúkat király többítette és nagyon Szabácsot erősítette.» A vár alól Budára ment Mátyás s ott csodálva látta a nép, hogy a törökök, milyen ékesen udvarolnak a királynak. «Ezt meghallák mind Törökországban, török császár lőn nagy bosszúságban.»
Ebben a száraz históriás énekben nincs semmi, ami költői szempontból figyelmet érdemelne. Csak rímeiből tetszik ki valamennyire a névtelen históriás énekes költői iparkodása. Az elbeszélés módjából azt lehet következtetni, hogy a poézis nélkül szűkölködő verses maradvány a szabácsi ostrom évében, 1476-ban, készült; ha ugyan nem hamisítvány. Szövegének nyelvi benyomása s a középkorba bele nem illő kitűnő rímei gyanússá teszik minden sorát.
Kiadások. – A 150 sorból álló históriás ének egy erősen megrongált félíven jutott korunkra. Ung megye egyik nemes családjának levéltárából került elő 1871-ben. A Magyar Történelmi Társulat 1871. évi vidéki kirándulásán fedezte fel Véghely Dezső. – Szövegét először Thaly Kálmán közölte: XV. századi magyar történeti ének Mátyás királyról. Századok. 1872. évf. – Magyarázatos kiadása Szilády Árontól: Régi magyar költők tára. I. köt. Budapest, 1877. – Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1894. – Horváth Cyrill: Régi magyar költők tára. I. köt. 2. kiad. Budapest, 1921.
Irodalom. – Az említett szövegkiadásokkal kapcsolatos magyarázatokon kívül Beöthy Zsolt: A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. I. köt. 5. kiad. Budapest, 1888. – Csánki Dezső: Szabács megvétele. Hadtörténelmi Közlemények, 1888. évf. – Bodnár Zsigmond: A magyar irodalom története. I. köt. Budapest, 1891. – Horváth Cyrill: A régi magyar irodalom története. Budapest, 1899. – Beöthy Zsolt és Badics Ferenc szerkesztésében: Képes magyar irodalomtörténet. I. köt. 3. kiad. Budapest, 1906. – Horváth János A középkori magyar vers ritmusa. Berlin, 1928. – Császár Elemér: A középkori magyar vers ritmusa. Irodalomtörténeti Közlemények. 1929. évf.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi