KISEBB PRÓZAI MARADVÁNYOK.
KISEBB PRÓZAI MARADVÁNYOK.
EGY TIZENÖTÖDIK SZÁZADI latin kódexben maradt fenn a Mondseei tízparancsolat-töredek. A kódexet 1466 körül írták, a benne foglalt magyar nyelvemlék elég rövid szöveg. Az egyes parancsolatokat a fordító némi magyarnyelvű magyarázattal is ellátta. A tízparancsolat fordítása megvan több későbbi kódexünkben, de ezeknek szövege nem egyezik a mondseei nyelvemlék szövegével. – A Bagonyai ráolvasások három kuruzsló-mondóka az 1488. évből. Az egyik szemfájás orvoslására, a másik kettő lovak betegségének gyógyítására szolgált. Az ősvallás hagyományai keresztény vonatkozásokkal fonódnak össze bennük. Az egyikben, a lófekély ellen való bájolásban, itt-ott némi ritmus is van. – A legrégibb magyar levél, Várday Aladár levele, Mátyás király uralkodásának utolsó éveiből való. A levélíró előkelő földbirtokos volt, Mátyás király udvarának tagja. Egyik testvére boszniai püspök, másik testvére Szabács alatt esett el, harmadik testvére szabolcsi főispán, utóbb Bodrog megye főispánja. Az utóbbihoz, Várday Miklóshoz intézte magyarnyelvű levelét. A Visegrádon 1486 körül írt levélben arról van szó, hogy Báthory István erdélyi vajda támogatását megnyerték egyik ügyüknek. – Vér András menedéklevele az első magyarnyelvű okirat, a régebbiek mind elvesztek. Vér András II. Ulászló király udvarnoka volt s 1493-ban egy nyugtatványt állított ki magyar nyelven arról, hogy Erdőhegyi Balázs megadott neki húsz forintot az általa kölcsönzött száz forintból. – A XV. század végéről való Piry-töredékben Krisztus halálának szükséges voltáról szóló beszélgetés olvasható. – A Göttweigi-töredék egy Szűz Máriához intézett imádság néhány mondatát foglalja magában.
Kiadások. – A Mondseei tízparancsolat-töredék latin kódexe a Salzburg mellett fekvő mondseei szentbenedekrendi szerzetesek könyvtárából került a bécsi Nemzeti Könyvtárba. Szövege néhány sor. – A Bagonyai ráolvasásokat báró Nyáry Albert fedezte fel családjának zalamegyei bagonyai levéltárában. Szövege egy oldalnyi. – Várday Aladár levele a gróf Zichy-család nógrádmegyei zsélyi levéltárában maradt fenn. Szövege néhány sor. – Vér András menedéklevelét a M. T. Akadémia őrzi, ide a gróf Teleki-család gyömrői levéltárából került. Szövege néhány sor. – A Piry-töredék, más néven Piry-hártya, Piry Cirjék ferencrendi szerzetes ajándékából a M. T. Akadémia tulajdona. Két levélből álló kódextöredék. Ferences eredetű nyelvemlék. – A Göttweigi-töredék az alsóausztriai göttweigi szentbenedekrendi kolostor egyik XV. századi latin kódexéből került elő. Kilenc sor. – Az említett nyelvemlékek kiadásaira és magyarázataira nézve az itt következő irodalom nyujt közelebbi tájékozást.
Irodalom. – Horvát István: A magyar nyelv régi maradványairól. Tudományos Gyüjtemény. 1835. évf. (Vér András menedéklevele.) – Toldy Ferenc: Az ó- és középkori magyar nemzeti irodalom története. II. köt. 3. kiad, Pest, 1862. (Piry-hártya.) – Ipolyi Arnold: Magyar ősvallási és nyelvemlék. Századok. 1872. évf. (Bagonyai ráolvasások.) – Rómer Flóris: Könyvtári buvárlataim Altenburgban és Göttweigban. Magyar Könyvszemle. 1881. évf. (Göttweigi-töredék.) – Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1894. (Vér András menedéklevele, Piry-hártya, Bagonyai ráolvasások, Göttweigi-töredék.) – Katona Lajos; Nyelvemléktár. XV. köt. Budapest, 1908. (Piry-töredék.) – Jakubovich Emil: Adalékok nyelvemlékeink sorozatához. Magyar Nyelv. 1920. évf. (Bagonyai ráolvasások.) – U. az: Új magyar nyelvemlékek. U. o. 1924. évf. (Mondseei tízparancsolat-töredék.) – U. az: A legrégibb magyar missilis levél. U. o. 1925. évf. (Várday Aladár levele.) – U. az: A gróf Zichy-nemzetség zsélyi levéltárának magyar nyelvemlékei. U. o. 1926. évf. (Várday Aladár levele.) – Vargha Damján: Szent Ferenc és fiai a magyar kódexirodalomban. Szent Ferenc nyomdokain. Szerk. Buttykay Antal. Budapest, 1926. (Piry-töredék.)
