EGYÉB PRÓZAI ELBESZÉLÉSEK.

Full text search

EGYÉB PRÓZAI ELBESZÉLÉSEK.
A KÖZÉPKORI szerzetesek példázó hajlama megvolt a protestáns prédikátorokban is. Az erkölcsök javítására nem csupán a vallás tanításaival és a józan ész érveivel törekedtek, hanem különböző tanulságos történetek elmondásával is. Ilyen rövid példák, anekdoták és históriák jelentékeny számban találhatók a reformációkorabeli hitvitázó munkákban és egyházi beszédgyüjteményekben. Főleg Bornemisza Péter prédikációiban bukkan fel számos – többnyire idegen forrásokból beszivárgó – apró elbeszélés. Bornemisza Péter nyilatkozataiból egyébiránt kiderül, hogy a XVI. századi prédikátorok nemcsak a virágénekeket nézték rossz szemmel, hanem a népies elbeszélő munkákat is: így például a «királyfia kis Miklósról, poéták óriásiról, Apolloniusról szóló álnokul költött fabulákat». A Bornemisza féle prédikációkból megtudjuk azt is, hogy a XVI. században a Markalf Históriája mellett közkézen forgott egy olyan magyar népkönyv, mely Trágár Balázs bohóságairól szólt. Ennek a külföldi eredetű ponyvaterméknek egyetlen példánya sem maradt fönn, de a benne foglalt tréfák közül kettőt megemlített Bornemisza Péter.
A kopaszságnak dícsérete (1569) tréfás könyvecske. Egy öreg embert kopasz feje miatt megmosolyognak a mulatozó ifjak, mire megtudjuk, hogy a kopasz embert kár kinevetni, mert a kopaszságnak előnyei is vannak. Ezt a kedélyesen elmélkedő értekezést eredeti görög szövegében Synesios afrikai püspök írta Krisztus után 400 körül. A magyar fordító előtt minden valószínűség szerint latin átdolgozás feküdt, ezt is csak kivonatosan fordította magyarra, mert fordításában Synesios huszonnégy fejezetéből öt fejezet egészen hiányzik, a többiben is sok a kihagyás. A kivonatos magyar fordítás elég folyékony stílusú és jó magyarságú. Egyes részeibe magyar szokások említését is beleszőtte az ismeretlen magyar fordító, úgyhogy könyvecskéje az eredetiség benyomását teszi.
Jelentéktelen nyomtatvány: a Hasznos receptom. Egy jókedvű nőgúnyoló vaskos tréfálkozásait olvassuk benne: orvosság gyanánt az asszonyok és leányok rossz tulajdonságai ellen. A rövid szöveg a népies humor alantas színvonalú terméke. Német szöveg nyomán készült fordítás. A népies német írók nagy kedvvel gúnyolták a házsártos nőket s az ismeretlen magyar fordító ebből a csúfolódó irodalomból kölcsönözte Sommer János németországi pap nőgyűlölő tréfálkozásait. Csak egy töredékét fordította magyarra, ezt is kezdetlegesen.
A félig novellisztikus, félig históriai elbeszélő stílus gyakorlásának tekinthető LASKAI JÁNOS Aesopus-életrajza. (1592.) Aesopus rút ember, de elméje éles; rabszolgaságából szellemi képességei szabadítják ki; megfelel minden fogós kérdésre, ezért még a királyok is megbecsülik; elmésségével Ázsiában csakúgy magára vonja a figyelmet, mint Görögországban. A jó erkölcsökre tanító mesés élettörténetet Planudes középkori szerzetes latin szövege nyomán fordította a magyar elbeszélő.
Kiadások. – Bornemisza Péter példákkal élénkített prédikációs gyüjteménye: Az evangéliumokból és az epistolákból való tanuságok. Öt rész. Komjáti, Sempte és Detrekő, 1573–1579. – U. az: Ördögi kisértetekről avagy rettenetes utálatosságáról e megferteztetett világnak. Sempte, 1578. – Névtelen: A kopaszságnak dícsireti. Kolozsvár, 1589. (Szövegét Szabó Károly két ízben is közreadta: Erdélyi Protestáns Közlöny. 1880. évf., Vasárnapi Ujság. 1880. évf. Kinyomatta a kis munkát Gyalui Farkas is 1890-ben. Forrását ugyanekkor Bognár Ferenc derítette ki: az addig eredetinek tartott szövegről kiderült, hogy Synesios-fordítás, csak bevezetése és néhány megjegyzése ered a magyar fordítótól.) – Névtelen: Igen hasznos és drága nemes receptom avagy orvosság, mikoron az asszonyi állaton avagy a szolgáló leányon tunya, rest avagy csácsogó szín vagyon. Hely és év nélkül. (A plakát alakú nyomtatvány egy XVI. századi könyv táblájából került elő. Szövegét Toldy Ferenc tette közzé 1869-ben, forrására Trostler József mutatott rá 1913-ban.) – Laskai János: Az Aesopus életéről, erkölcséről, minden fő dolgairól és haláláról való história, kit Laskai János, a debreceni mester, görögből és deákból magyar nyelvre fordított. Debrecen, 1592. (A fordító 1596-ig a debreceni református kollégium tanára volt, később dunántúli prédikátor, 1613-tól kezdve baranyai református püspök. – Ifjabb éveiben magyarra fordította Gemma Frisius számtanát: Arithmetica azaz a számvetésnek tudománya. Debrecen, 1577.)
Irodalom. – Toldy Ferenc: A magyar költészet története. 2. kiad. Pest, 1867. – U. az: Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez. Pest, 1869. – Szabó Károly: Régi magyar könyvtár. I. köt. Budapest, 1879. – Imre Sándor: A néphumor a magyar irodalomban. Budapest, 1890. – Bognár Ferenc: Az Kopaszsagnac Diczireti. Egyetemes Philologiai Közlöny. 1890. évf. – Gyalui Farkas: A Kopaszság Dícsérete. Kolozsvár, 1890. – Bodnár Zsigmond: A magyar irodalom története. I. köt. Budapest, 1891. – Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VII. köt. Budapest, 1900. – Trostler József: Az Kopaszsagnac diczíreti. Egyetemes Philologiai Közlöny. 1913. évf. – U. az: Az Igen Hasznos És Drága Nemes Receptum német eredetije. Irodalomtörténeti Közlemények. 1913. évf. – Király György: Két Boccaccio-novella XVI. századi irodalmunkban. Irodalomtörténet, 1918. évf. – U. az: A Tell-monda és Hatto-monda legrégibb nyomai irodalmunkban. Egyetemes Philologiai Közlöny. 1919. évf. – Thienemann Tivadar: XVI. és XVII. századi irodalmunk német eredetű művei. Irodalomtörténeti Közlemények. 1922–1923. évf.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi