NAGY SÁNDOR HISTÓRIÁJA.
NAGY SÁNDOR HISTÓRIÁJA.
A KÖZÉPKORI Sándor-regény első magyar prózai fordítása – A Nagy Sándornak macedonok győzhetetlen királyának históriája – Heltai Gáspár nyomdájából került ki. Valószínűleg maga a fordítás is Heltai Gáspáré. Az ókorban számos mesés, elbeszélés forgott közkézen Nagy Sándorról s a középkorban sem csökkent az érdeklődés a világhódító király iránt. Csodálták benne a rettenthetetlen hadvezért; nem feledték, hogy rövid idő alatt romba döntötte Perzsiát s mesés kalandok után eljutott Indiába, a rejtelmek országába. A középkori Sándor-regény főforrása a Kallisthenes nevéhez fűzött görög regény volt, az utóbbit a római császárok korában írta egy ismeretlen szerző; latin átdolgozásai közül nagyon elterjedt Leo nápolyi pap X. századi kézirata. A latin szövegeken alapuló strassburgi ősnyomtatványok a XV. század végétől kezdve mindenfelé elterjesztették a Sándor-regényt. A magyar fordítás is az egyik strassburgi kiadás nyomán készült. A XVI. századi fordító értelmesen fordította latin eredetijét, hellyel-közzel rövidített forrásán és népies kifejezéseket szőtt szövegébe.
A Historia Alexandri Magni-nak ez a hazai változata voltaképen az első magyarnyelvű regény. Igaz, hogy közel áll a tündérmeséhez is, de azért megvan benne a lovagregények számos jellemző vonása. Száz évvel később Haller János újból lefordította a népszerű históriát s így a keleti eredetű lovagregény eléggé gyökeret vert a régi magyarság képzeletvilágában. A görög-perzsa fantázia csodálatos történetei először a latinul olvasó nyugateurópai papságot ragadták meg, a középkor végén fölébredt a világi olvasóközönség érdeklődése, a XVI. századtól kezdve Magyarország is belekapcsolódott a Nagy Sándor fantasztikus kalandjait csodálók táborába. Bár a regény fordítás, történeti értéke mégis van. A régi magyar irodalomnak a regényekben való szegénységét legjobban az a valóság mutatja, hogy ez év nélkül kinyomtatott XVI. századi Sándor-história után csak 1676-ban jelenik meg Tesseni Vencel Szép Magelonája s 1695-ben Haller János Nagy Sándora; azután csak a XVIII. század második felében tűnnek fel magyar regényfordítások.
Kiadások. – A Nagy Sándornak macedonok győzhetetlen királyának históriája. Kolozsvár, év nélkül. (Fordítója ismeretlen, nyomtatója Heltai Gáspár.)
Irodalom. – Szabó Károly: Régi magyar könyvtár. I. köt. Budapest, 1879. – Király György: Világbiró Sándor mondája régi irodalmunkban. Irodalomtörténeti Közlemények. 1918. évf. – Császár Elemér: A magyar regény története. Budapest, 1922.
