A BORONÁHOZ KAPCSOLÓDÓ HIEDELMEK, SZÓLÁSOK
A BORONÁHOZ KAPCSOLÓDÓ HIEDELMEK, SZÓLÁSOK
A boronához sokféle hiedelem kapcsolódik, több, mint az ekéhez. Ezek közül azonban alig találunk olyat, mely magyarázatra szorulna. Ilyen az erdélyi Szucsákról (Kolozs m.) feljegyzett adat, mely szerint a boronára olyan ing darabját kötik, melyben valaki meghalt, azért, hogy a beboronált magból kikelt vetés termését a verebek ne tudják kienni (Szendrey Zs.–Szendrey Á. 1943: 228).
A fogasboronának a boszorkány-elhárításban igen nagy szerepet tulajdonítottak. Szent György-nap este, amikor a boszorkányok a tehén hasznát igyekeztek megszerezni, akkor az istállóajtóra keresztet rajzoltak és fogasboronával betámasztották azt, hogy a boszorkányok abba essenek bele, ha be akarnak menni (Karcsa, Zemplén m. – Balassa I. 1963: 461; Erk, Heves m. – Szendrey Zs.–Szendrey Á. 1939: 116). A palócok azt tartják, hogy nem jó a mezőn hagyni éjszakára, mert a boszorkányok vernek alatta tanyát vagy azok, akik boszorkányságot akarnak tanulni. Székelyföldön helyenként az őszi szántás után egészen Szent György-napig kinn maradt a borona a földeken és azon keresztül nézték a tavasszal először kihajtott gulyát, mert azt gondolták, hogy a bika szarva között meglátják a főboszorkányt, míg a tehenek szarva között a többi helyezkedik el. A pajtába is a boronán keresztül figyelik az 375ajtót, mert így felismerik a belopakodó boszorkányt, akit elfogtak és nagyon megvertek.
A tövisboronához elsősorban a szemmel verés elhárításának eljárásai kapcsolódnak. Ha a tejnek nincs elegendő föle, akkor a Bácskában boronatüskét állítanak a fejőedénybe. A szemmel vert csikót Veszprémvarsányban kilenc boronatüskéről itat-ják. Szabolcs megyéből pedig azt jegyezték fel, hogy a sírós, nyűgös, megigézett gyerek meggyógyítása érdekében régi tövisborona fájából készítenek szenesvizet, mellyel nemcsak lemossák, hanem azt meg is itatják vele (Szendrey Zs.–Szendrey Á. 1939: 116; Balassa I. 1998a: 251–252).
A borona és a vele végzett munka régiségét és jelentőségét számos széles körben elterjedt szólás és hasonlat is bizonyítja. Ehhez a Biblia és a prédikációk is hozzájárultak. „Dávid vas borona alá vetteti az Ammónitákat” (2Sám.12: 31, vagyis kegyetlenül megkínoztatja). „Nem vas boronával törik-ki a’ ledneket’ (Ézsa. 27: 28, valamit nem erőszakkal kell elvégezni). Pázmány Péter írta 1613-ban: „A hamisságot egyébbel hazugságnál bé-boronálni nem lehet”. A pejoratív jelentésre számos példát találunk, 1648: „Szíveinknek mezejét a keserűségnek boronájával bé boronállya” (NySz. 1. 191); Székelyföldön az elboronál „elleplez, elszínel, eltussol (igazságot, hiányt), kiszépít (hibát, rút dolgot)” (MTSz). Máskor az összevissza beszédet fejezi ki, ami nem illik a boronával végzett rendszeres munkához. „Az előtt el/siratták/; mindent össze-vissza boronáltak” (Hangony, Gömör m. MNy 72. 337). Összeboronál „össze-házasít” (OrmSz) nemcsak a nyelvjárásokban, hanem a köznyelvben is használatos.
