HÁLÓK ÉS HURKOK

Full text search

55HÁLÓK ÉS HURKOK
A hálóknak a népi vadfogásnál nincsen nagy jelentősége. A vaddisznónak, szarvasnak, őznek hálóval való fogása a főurak vadászmetódusai között játszott szerepet (vö. Bél M. 1984a: 327–328; Pák D. 1829: I. 49–76 – Néprajzi adalékok a fürjfogó hálóról: Ecsedi I. 1933: 25–27; Bálint S. 1976: 374). A 17. század közepén vadászhálókat a főurak Konstantinápolyban is vásároltak.

10. ábra. Hurkok: a) keretre erősített lószőrhurkok, Cece (Fejér vm.); b) kukoricacsőre kötött varjúhurkok, Törökkoppány (Somogy vm.); c) siketfajdhurok, Kászonfeltíz (Csík vm.)
56Változatosak ellenben az egyszerű és a felrántó hurkok. Nyulak fogására karóhoz, a kerítés nyílásába kötnek dróthurkot. Az erdei fákhoz kötött egyszerű dróthurokkal őzet fognak. A székely juhászok olyan helyre állítják fel ezeket a hurkokat, ahová az aklokból a juh vizeletével átitatott havat kihordják. Az ilyen hóval csalogatják az őzeket. A Bükk-hegységben sós agyagot tesznek az őzhurkok mellé csaléteknek. (Az egyszerű hurkokról lásd például Fél E. 1937: 364. – Dunapataj [Pest-Pilis-Solt-Kis-kun m.]; Márkus M. 1937: 346–347. – Nyíregyháza [Szabolcs m.]; Petercsák T. 1978: 19. – Hegyköz; Farkas J. 1982: 169. – Ecsedi-láp vidéke; Solymos E. 1984b: 514. – Kecel [Pest-Pilis-Solt-Kiskun m]; Takáts Gy. 1986: 69. – Somogy m.)
Kisebb énekes madarakat, foglyot deszkalapra, kör alakú keretre erősített lószőrhurokkal fognak (például Kovách A. 1905: 182–183. – Veszprém; Ecsedi I. 1933: 57–64. – Tiszántúl; Bödei J. 1939: 163. – Zalabaksa [Zala m.]). A Balkán-félsziget felől terjedt el a magyarokhoz a kukoricacsőre kötött varjúhurok (Gunda B. 1939b: 444–445, – lásd még: Bödei J. 1939: 162–163. – Zalabaksa [Zala m.]; Gunda B. 1940b: 201. – Bukovina, Moldva; Gunda B. 1956: 23–24, 48. – Ormánság, Lápos völgye). A varjúhúsból ízletes levest főznek.
Erdélyben a villa formájú ágra erősített hurkokkal télen süketfajdot fognak. Ugyancsak süketfajd, fogoly fogására használatos a talpkioldású felrántóhurok (Palkó A.–Zsigmond J. 1998: 146). A két utóbbi hurokforma valószínű, hogy finnugor eredetű a magyaroknál. Ezt a feltevést – a tárgyi analógiák mellett – megerősíti az, hogy a fajd (Tetrao urogallus, Tetrastes bonasia) a magyar nyelv finnugor, a fogoly (Perdix cinera) pedig urali eredetű szavai közé tartozik. Vízi- és más madarak fogásához a magyarok cseklye, csikle néven ismert felrántóhurkot használnak a Sárközben, a Dráva mentén és Kárpát-Ukrajnában (Kovách A. 1904b; Lábadi K. 1994: 60). A székelyek hasonló, a róka odúja alá helyezett hurokkal fognak rókát.
Figyelmet érdemel a pruglo típusú rántóhurok, amelynek több variánsa ismeretes a magyaroknál. Kétségkívül, hogy ezt a madárhurkot a magyarok már a finnugor népekkel való együttélés ideje óta ismerik, de nem volt ismeretlen az indoeurópai ősnépnél sem. Ma is gyakran használnak pruglo típusú hurokféléket a románoknál, bolgároknál, szerbeknél stb. A pruglo egyébként azok közé a kultúrelemek közé tartozik, amelyek éppen úgy ismertesek az Óvilág, mint az Újvilág (Észak-Amerika) vadászkultúrájában. (A rántóhurkokról összefoglalóan: Korompay B. 1983: 42–76, 110–114.)
A felrántó hurkok egy másik érdekes formáját két kampóval rögzítik. Ez a hurokforma – a magyar csikkentő – az Alföldön és a Dunántúlon ürge fogására használatos (Kovách A. 1905: 179–182. – Veszprém; Ecsedi I. 1933: 49–50). Nagyobb formájával erdős vidékeken őzet, szarvast fognak (Gönyey S. 1935: 98–99. – Börzsöny-hegység; Márkus M. 1937: 346. – Nyíregyháza [Szabolcs m.]; Vajkai A. 1938a: 154–155. – Sokorópátka [Veszprém m.]; Gunda B. 1939d: 445. – Törökkoppány [Somogy m.]; Petercsák T. 1992: 121. – Északi-Középhegység; Povázsay L. 1989: 353. – Doboz [Békés m.].) Egy sajátos nyesthurkot kősúly hoz működésbe (Zempléni-hegység, Erdély – lásd Sztripszky H. 1909: 218). A felrántó huroknak facsővel való kombinációja egérfogásra szolgál. Ez a huroktípus egy francia munka illusztrációi között már 1766-ban feltűnik (vö. Korompay B. 1983: 105–110).

5711. ábra. Rántóhurkok: a) pruglo típusú rántóhurok, Torockó (Torda-Aranyos vm.); b) talpkioldású felrántóhurok, Felsőrekecsin (Moldva); c) magyar csikkentő őz fogásához, Domokos (Szolnok-Doboka vm.) d) csikle vízimadarak fogásához, Kopács (Baranya vm.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi