VEREM, FARKASKERT

Full text search

58VEREM, FARKASKERT
A vermeket farkas, róka, vaddisznó elejtésére ássák. A magyar dűlő- és határnevek között gyakran találunk veremmel kapcsolatos elnevezéseket (Vadverem, Farkasverem). Az ilyen helyeken régebben vermeket ástak. A székelyeknél a hegyek között ma is mutogatják azokat a mélyedéseket, amelyek a hagyomány szerint bölényvermek voltak. A 17. században Erdélyben az oklevelek említik a bölényvadászatok során a veremásókat, akiknek kötelessége a verem elkészítése volt (Domokos P. P. 1979).

12. ábra. Farkaskert és verem: a) farkaskert, Farkaslaka (Udvarhely vm.); b) a farkaskert alaprajza; c) farkasverem liba csalival, Dercen (Bereg vm.)
59A székelyeknél a 18. században olyan sok volt a farkas, hogy a hatóságok rendelték el a vermek ásását. A vermek aljára gyakran felfelé meredő kihegyezett karókat vernek, amelyek a verembe zuhanó farkast, vaddisznót, medvét felnyársalják. A vermeket ágakkal, levelekkel lazán befedik, s az ilyen tetőre a medvének mézet, a farkasnak csalatékul juhhúst tesznek. A magyar Alföldön a farkasverem közepéből egy hosszú oszlop áll ki, amelynek a tetejére egy kosárba libát, kacsát kötöznek bele. (Történeti adatok a vermekről: Pák D. 1829: I. 93–94; Hofer T. 1957; Takács L. 1986: 440. Recens ismertetések: Sztripszky H. 1909: 215. – Alsókalocsa [Máramaros m.]; Ecsedi I. 1933: 40–42. – Tiszántúl; Márkus M. 1937: 348. – Nyíregyháza; Gunda B. 1956: 48. – Lápos völgye; Andrásfalvy B. 1975: 275. – Sárköz; Timaffy L. 1980: 39. – Szigetköz; Pálóczi Horváth L. 1986: 270. – Szernye-mocsár környéke; Takáts Gy. 1986: 71. – Gadány [Somogy m.]; Szűcs S. 1992: 108–109. – Sárrét; Petercsák T. 1992: 121. – Északi-Középhegység; Fazekas M. 1994: 25. – Karcag; Danter I. 1994: 59. – Leléd [Hont m.].)
Erdélyben, a Zempléni-hegységben a farkas, a róka elejtésére az ún. farkaskerteket használják, melyek két, egymással párhuzamos, kör alakú vesszőkerítésből állanak. A belső kerítés közé helyezik el az élő bárányt, tyúkot, libát, amelynek a hangjára a farkas vagy róka a két kerítés közé bekúszik, és körbe járva maga előtt becsukja az ajtót. Így fogva marad. A farkaskert valószínű, hogy a középkori európai vadászkultúra maradványa a magyaroknál. Hasonló farkaskertet ismertet Gaston III. Phoebus 1387-ből származó Livre de la chasse című munkájából. A farkaskert a románoknál, bolgároknál, szerbeknél és horvátoknál is előfordul. Szibériába valószínűleg orosz telepesek révén került el (Gunda B. 1939c – lásd még Pák D. 1829: I. 92–93; Feriz 1881: 135).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi