Miként az előbbiekben idézettekből is kitűnt, ekkorra már létrejöttek a nagyobb területet tömegáruval ellátó asztalosközpontok. Már volt szó a korábbiakban a jelentős bajorországi központról, Bad Tölz városáról, amelynek a 15. századtól kimutatható asztalosai legkésőbb a 16. század derekán nagyrészt erre a munkára álltak rá – amiről azután a Kistler ’ládás’ jelző is rájuk ragadt (Gebhard 1937: 8–16, 112). Hasonló, ám több kisvárosból és faluból összetevődő asztaloscentrum működött a Türingiai-erdő vidékén, ahonnan az ott előállított virágos festésű tömegárut – így a későbbiekben cselédládákat – közel s távolra, többek közt Hessenbe, sőt még Pfalz területére is exportálták. A termelés arányaira nézve sokatmondó, hogy például Eisfeld városában már a 18. század elején 47 céhes mester és segédeik készítették a „tarkán festett ládafélét és ágyakat” (Assion 1987: 5–10).
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.