A FEJREVALÓK DÍSZÍTÉSE

Full text search

A FEJREVALÓK DÍSZÍTÉSE
A süveg, a kalap a házasembert éppúgy megkülönböztette a legénytől, mint az asszonyt a főkötő a leánytól. De mivel a legény és a házasember is azonos fejrevalót viselt, leginkább annak díszítettsége árulkodott viselőjéről. A karimába szúrt pipával díszelgő kakas-, gácsér- vagy pödrött lúdtollas süvegek – mint a 16–17. századi nemesek tolltokos, medálokkal, sas-, daru- és kócsagtollal ékes süvegeinek szerény társai – a meglett, házas emberekhez illettek. A múlt század közepére azonban már az sem volt elképzelhetetlen, hogy a legény túzok-, páva- vagy strucctollal díszítse kalapját. Fekete strucctollat – tucatot 40 krajcárért – pl. a Nógrád megyei Szügy kicsiny boltjában is vásárolhatott, a legkedveltebb darutollat pedig a hazai madárvilág szolgáltatta. Ekkor már nem főemberek udvarában, de pl. a sárréti darvászok gondozásában tenyésztek a darufalkák. A darvász egy-két köböl búza árát is megkérte a vásárban az ellenállni nem tudó legénytől a leggyengébb szárú, ringós, fehér, göndör, baloldalas tollért. Balosért, mert Európa-szerte a kalap bal oldalára került a fejdísz, hogy a kardforgató, esetleg lasszót, botot használó, szerszámot cipelő férfiembert tevékenységében ne akadályozza.
A tollas kalap csak a legényt és a pásztorembert illette meg. Bokrétát is ők tűztek a kalapjuk mellé, a somogyi pásztor pl. tölgyfalevelet vagy búzafejet, a legények korábban élő virágot: rózsát, csengővirágot. A bokrétát a leány ajándékozta a kiválasztott legénynek. A múlt század közepén Muzslán (Esztergom vm.) karácsonykor gruspánt, húsvétkor rozmaringot, pünkösdkor rózsát kapott a legény aranykalásszal, amit aztán szerelmi jelvényként viselt kalapja mellett. A „csinált virág” már tartósabban fejezhette ki az ajándékozó és a megajándékozott kapcsolatát, a bokréta összetétele, nagysága, kapcsolatuk mélységét. Mezőkövesden korábban szalmából fonták, gyöngyökkel, rezgővel díszítették a művirágbokrétát, amit utóbb a bársonybimbós rózsabokréta váltott fel. Az őrhalmi leányok pár szál művirággal emlékeztek meg táncpartnereikről. A lányhoz járó legény már nagyobb bokrétát kapott, míg a jegyességét a nagybokrétával hirdette faluszerte a legény. Ezt szentkúti bokrétának is nevezték, mivel az ottani búcsúban szerezte be a leány a legénynek (Fél E. 1955: 9).
A vőlegénybokrétát korábban a kalász egészítette ki, majd országszerte az árvalányhaj lett a divat. De sem ezek, sem később a művirágok nem pótolták a hűséget jelképező rozmaringot (Észak-Magyarország, Mezőség). Galgamácsán pl. aranyozott rozmaringszálból formált kiskoszorút tettek a vőlegénykalap tetejére.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi