LEVESTÉSZTA

Full text search

LEVESTÉSZTA
A 18. századból nincs új hazai szakácskönyv, így nem kísérhető figyelemmel, hogyan sokasodtak a szűrt húsleves bevezetésével a különféle alakú, levesbe való tészták. Amikor 1793-tól kezdve vőfélykönyvekből és más forrásokból parasztlakodalmak és más ünnepek már húslevessel kezdődő étrendjeit ismerjük, a levesbe vékony „laskát” (metéltet) és csigatésztát főztek. A csigacsináló eszköz első tárgyi emléke egy fából faragott darab Debrecenből, 1782-ből. Az eszköz legegyszerűbb formája a szővőszék elnyűtt bordájának (>bordás laska) egy darabja, a fából faragottakat később cserépből is utánozták. A tárgy finoman bordázott felületén sodorták pálcikával a meggyúrt, vékonyra kisodort, szögletesre felvágott tészta apró darabkáit, hogy bordázott csigává alakíthassák (Viga Gy. 1990).
A tésztaformát a 18. század végén lúdgégének (1774), bordástésztának (1795 k.) és csigának (1803) nevezték. Közép-európai elterjedtsége tisztázatlan. A csigacsinálók nagy divatja miatt egyrészt nagyon is hazai fejlődésű formának látszik, másrészt viszont tisztázatlan még, milyen tésztaforma volt pontosan a 18. században ugyancsak „csigának” nevezett nürnbergi áru. A nürnbergi kapcsolat annál inkább vizsgálandó, mert ott levesbe a magyar zabszem tésztának megfelelő forma is készült hasonló néven („Hafernudeln, die 470Haferkörnern ähnlich sind”, Malouin, P.-J.–Schreber, D. G. 1769: 4; Roth, J. F. 1802: 313).
Az Alföldön a lakodalmi „csigaleves drága étel volt” (húsleves csigatésztával), mint Szentesen 1825 körül megírták, mert „a csigacsináló asszonyok a lakodalom előtt való héten (sok) bort megittak” (Filep A. 1971: 130). A régióban a csigacsinálás társasmunka a lakodalmi előkészületek során, ami gyakran kisebb mulatsággal végződött („eltapossák a csigát”, „csigataposás”). A társasmunkában való „csigacsinálás” az óhazával való identifikáció alkalmas eszközévé válhat kivándoroltaknál, amint idős kori szabadidős tevékenység keretében megtörtént például Északkelet-Magyarországról elszármazottak egy mai amerikai csoportjánál (Huseby-Darvas, É. 1992).
A húslevesbe való finom, vékony tésztának metélt, apró négyzet és rombusz (zab-tészta, sifli) alakban számos, egyenes és derelyemetszőval vágott cifra szélű (eperlevél) formája alakult ki, vidékenként különböző sorozatokban (példa Szolnok megyéből SZMNA I/1. 293–297, I/2: 219–222).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi