A kora Árpád-kori régészeti leletek az etelközihez hasonló húsállatállományról tanúskodnak. Az egyedek számát tekintve a kora Árpád-korban első helyen állt a szarvasmarha, ezt a sertés, majd a juh-kecske követte. Erre az időszakra esnek a rendszeres ba-romfitartás kezdetei (Matolcsi J. 1982: 238–239). Húsállatként is szolgált még a ló, amit azonban a keresztény egyház a 11. századtól kezdve tilalmazott, mert pogány áldozat maradványaként értelmezett. A lóhúsfogyasztás hamarosan meg is szűnt. A tilalom elhalványulásával csak a 19. század végétől tért vissza a legszegényebbeket szolgáló városi lómészárszékek kínálatával.
A húsfogyasztás Magyarországon a néprajz által legbehatóbban vizsgált időszakban, az 1900 körüli évtizedekben átlagosan is alacsony, nagy létszámú szegény rétegeknél pedig igen alacsony volt. Ez az állapot nem vetíthető vissza korlátlanul az időben. A húsétel hozzáférhetőségével változik értékelése is. Így mindenekelőtt a fogyasztás történeti alakulásával kell megismerkednünk.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.