AZ ÉTKEZÉSEK NAPI RENDJE
544AZ ÉTKEZÉSEK NAPI RENDJE
Mielőtt rátérnénk arra a kérdésre, hogyan szerveződtek a fent megismert ételekből az egyes étkezések, az étkezések napi sorozatának történeti alapformáiról kell szólnunk. Az étkezések napi rendje, vagyis a napi étkezések sorozata és időpontja a táplálkozáskultúra olyan alapvető intézménye, amely azt egyúttal a mindennapi életvitel, a munka, az életmód és életritmus egészébe bekapcsolja. Számos étkezéselnevezés időpont megjelölésére is szolgál a nap során. A napi étkezések sorozatában mindenkor vannak a rendszer pilléreit alkotó, mindenkire kiterjedő, mindennapos állandó étkezések, és lehetnek kiegészítő étkezések. Az utóbbiak nem mindenkire és nem minden körülményre terjednek ki.
Az étkezések napi rendjének az európai kultúrában két alapvető szerkezeti mintája ismeretes, az ún. középkori kettős és az újkori hármas étkezési rend. Az osztályozás a mindennapos állandó étkezéseket veszi tekintetbe. A középkori kettős étkezési szerkezetben a napi első étkezés (magyar neve ebéd volt) a reggeli, kora délelőtti órákra, a második (vacsora) délutánra esett, a déli órákban állandó étkezés nem volt. Az újkori hármas étkezési szerkezet állandó étkezései a ma is szokásos reggeli-ebéd-vacsora, a déli órákra eső ebéddel. Sajátos helyzetekben mindkét szerkezetben lehetségesek kiegészítő étkezések. A középkori kettős étkezési rendnek, illetve helyenként igen hosszan tartó fennmaradásának a szegénységhez semmi köze. Az életmód különbözőségéből adódóan a paraszti társadalmi rétegek és a felső társadalmi rétegek étkezéssorozatában viszont már a középkorban, amikor a források kezdődnek, voltak különbségek. A kétféle rendszer egymáshoz való viszonya világít rá a parasztkultúra mindenkori sajátosságaira.
A FELSŐ TÁRSADALMI RÉTEGEK ÉTKEZÉSSOROZATA
A PARASZTI RÉTEGEK ÉTKEZÉSEI
ARCHAIKUS ÉS SAJÁTOS MEGOLDÁSOK A 19–20. SZÁZADBAN
A MAGYAR PARASZTI ÉTKEZÉSSOROZAT KÖZÉP-EURÓPAI HELYZETE
