GÖRÖG KATOLIKUS PAPSÁG
GÖRÖG KATOLIKUS PAPSÁG
A népi vallásosság sajátos arculatának formálódásában jelentős szerepet játszott a görög katolikus papság. A 18. században e réteg életmódját, műveltségét tekintve nem vagy alig különbözött híveitől. Azok a vallásgyakorlási formák, vallásos szolgáltatások, 428amelyek irányítója, kiszolgáltatója ez a papság volt, a hétköznapi élet szinte valamennyi területére kiterjedtek, köztük olyanokra is, amelyek már nem annyira a vallás, mint inkább a néphit körébe tartoztak. Erre vonatkozóan a Hajdúság területéről már a 18. századból vannak adataink. Egy 1730-as tanúvallomás szerint a megidézett tanú hallotta, hogy „valami orosz papok egeret csináltak vólna”.
Bár az unióval és a papság szervezettebb képzésével ez a helyzet fokozatosan megváltozott, a görög katolikus papság egészen századunkig megőrzött valamit korábbi társadalmi szerepköréből, a híveivel való sorsközösségből (Cserbák 1986). A népi gyógyításban, varázslásban való jártasságukat a környékbeli római katolikusok és protestánsok is számon tartották. A Bodrogközben visszajáró lélek ellen a római katolikusok és a reformátusok is görög katolikus papot hívtak segítségül. A lelket a pap a passiós könyvvel, szentelt gyertya gyújtásával és füstöléssel űzte el a faluból (Balassa 1975: 155). A zempléni Hegyközben a görög katolikus papok századunk elején még gyakran végeztek szemgyógyítást. A beteg szemet szentelt olajjal kenték be. A nyírségi evangélikus tirpákok házszentelésre és más dolgok megszentelésére vették igénybe a görög katolikus papok szolgálatait (Márkus M. 1941: 164). Több zempléni görög katolikus parókián a hívek fejfájásra panaszkodva papjukhoz fordultak, aki a templomi kelyhet homlokukhoz érintette (Bartha E. 1980: 85).
