A vérrokonsági és a házasságon alapuló rokoni kötelékek rendszere mellett az egyének/családok között létesültek további kapcsolatok is, amelyek a rokoni viszonyok mintáit követték. A magyar néprajzi kutatás kezdete óta az ilyen kapcsolatokat hagyományosan műrokonsági viszonynak nevezték, az egyházjogi munkákban választott, lelki és utánzott rokonság elnevezés alatt ismertetik. Egyes kutatók szomszédsági kapcsolatokban vizsgálták a közösségek tagjainak tradicionális alapú összetartozását, míg mások a nem rokonok közötti kötéseket intézményesített barátságként írták le (Frank I. 1845: 162; Kovács F. 1870: 274–276; Vidacs B. 1985; Molnár M. 1992; Fülöp Á. 1995).
Mindezek a szerveződési formák lehetővé tették, hogy a rokoni intimitás összetartó, biztonságot nyújtó ereje szélesebb társadalmi mezőn érvényesüljön, sok szállal fonva össze a lokális társadalom szövetét (Leach, E. 1996: 115–120, 122).
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.