Ha a bűnről megfogalmazott paraszti vélekedésekről keresünk adatokat akár szépprózai szövegekben és paraszti emlékiratokban, akár történeti és néprajzi szaktanulmányokban, mintha Szendrey Ákos fél évszázaddal ezelőtti következtetését látnánk újra meg újra igazolódni: „A népi közösség bűnről alkotott felfogása rendkívül változatos, és nehezen illeszthető rendszerbe” (Szendrey Á. 1936a: 63). Nemcsak az „illem”, az „erkölcs” és a „jog” tartalmának elhatárolhatatlansága, egymásba kapcsolódása miatt találta problematikusnak Szendrey a rendszerező bemutatást. Azért is, mert úgy tapasztalta: ugyanazt a normaszegést, mely illetlenségnek, apróbb-nagyobb véteknek, de bűnnek is minősülhetett, másképpen ítélték meg, ha férfi vagy nő, ha legény vagy házasember volt az elkövető. Sőt: aszerint is elnéző avagy mélységesen elítélő hangsúlyúvá módosult a közösségi vélemény, hogy a bűnről nyilatkozó személy mint valamelyik korcsoport, vagyoni csoport tagja és véleményének megfogalmazója mennyire volt fogékony, társadalmi helyzetétől befolyásoltan mennyire volt érdekelt egyik vagy másik vétségfajta veszélyességének számontartásában: üldözésében, közösségi büntetése kezdeményezésében.
Az összeegyeztethetetlen tartalmú, egymást hatástalanító „népi” állásfoglalásokra, kiegészítvén Szendrey adatait és érveit, vég nélkül idézhetjük a példákat. Mindezek legfőbb tanulsága röviden így summázható: az éppen hatályos büntetőkódexben „bűnként” kezelt és súlyának megfelelően büntetni rendelt bármelyik vétséggel kapcsolatban a felmentéstől a még súlyosabb büntetés igényének hangoztatásáig minden árnyalatra lehetne a „népi jogfelfogás” jellemzőjeként felmutatható néprajzi adalékot találni.
Ha az immár egy évszázada halmozódó néprajzi anyagnak ezeket a belső ellentmondásait, a paraszti felfogás következetlenségét, viszonylagos voltát értelmezni szeretnénk, újra meg újra hivatkoznunk kell a hatalom, a társadalmi környezet és a faluközösség viszonyának ellentétére és ellenérdekeltségére. És visszatérően hivatkoznunk kell a faluközösségen belüli korcsoportok, vagyoni csoportok együttműködést, kölcsönös toleranciát is, szembenállást, nyílt vagy burkolt küzdelmet is jelentő kapcsolatrendszerére. Ez a társadalmi háttér szükséges ugyanis annak megértéséhez, hogy a közösségi vélekedésekben kifejeződő elemi jogérzék elsősorban az érdekviszonyoktól meghatározott.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.