V.
V.
A franczia tónus. A királynő mulatságai. József császár udvara.
Fekete János francziás nevelése és gondolkodása teljesen beleillett az udvarnál fölkapott franczia szokásokba. Mária Terézia házánál a versaillesi udvar lett irányadóvá. Ő maga francziául levelez még gyermekeivel is. Volt Bécsnek franczia szinháza, melyet előbb Eszterházy Ferencz, később Koháry János gróf igazgattak s melyet az udvar is szívesen látogatott. A költők francziául verselnek, Ligne herczeg Rousseauval is, Voltairer-rel is, Fekete János Voltairer-rel levelez. A mi franczia volt, az szívesen látott. Az udvari színpadon franczia darabokat játszanak, s előadásain a királyi család tagjai, az ifjú főherczegek és herczegnők, a főnemesség, sőt néha a Teréziánum előkelőbb növendékei is föllépnek. «La prejugé ŕ la mode». «Melanide», «Le colin maillard», «Le prix de silence», «Saturnales», «Les amusements des bergers», «Le cadi dupé» és más komédiák* vagy operák, Racine és Corneille némely művei élénk változatosságot hoztak az udvar téli éjszakáiba.
Khevenhüller emlékiratai.
A királynő főleg férje halála előtt nagyon szerette a mulatságokat. Ezek gyakorisága csakis a változó szerencséjű hét éves háborúban szakadt meg, de biztos diadalhírekkor ünnepélyes örömnapok váltották föl az aggasztó mende-mondák kínos napjait. Voltak ünnepélyek, promócziók, kinevezések, adományozások valamely nevezetes vendég látogatása alkalmából is. Nagyon kedvelte a nagyobbszabású maskarás bálokat s mentől leleményesebb, mentől czifrább álarczokba öltözködtek a résztvevők, annál nagyobb kedve telt benne. A rendezőket mindennap maga elé hivatta, hogy a legkisebb részletekről is informálják. Az álarczosokat ismerni kívánta. Ő maga többnyire is díszes kék selyem dominóban jelent meg s olykor egy-egy menuettet is eljárt. Néha reggeli négy óráig is folyt a táncz. Gyermekei számára külön házi bálokat rendezett, melyeken a családon kívül a főnemesség és Terezianum ifjai is hivatalosak voltak. Az udvar mulatságain kívül híresek és látogatottabbak voltak a főherczegek és Lichtenstein Venczel herczeg mulatságai és báljai, a hol a főnemesség még gyakrabban és tömegesen érintkezett az udvarral.*
Khewenhüller emlékiratai.
A nyári mulatságokat ugymint hajtó vadászatokat, kirándulásokat, melyek kivilágitással és szinielőadással voltak egybekötve, a közeli kéjlakokban, Laxenburgban, Schönbrunnban és Schlosshoffban tartották. A nyári évad április vagy májusban kezdődött s októberben végződött. A királynő kedvencz helye Schönbrunn, hol a franczia kert, a sűrű zöld fasorok, mesterséges romok, gloriettek és szobrok körül fesztelenebbül forgolódott az egész társaság. Schönbrunnban és Laxenburgban szintén a franczia komédia járta. Itt látta a híres tánczosokat és színésznőket, kiket el nem mulasztott meghívni és élvezni. A művelt és híres ballettánczos Noverre, kinek barátságát herczegek is keresték, a Turinból származó Stefani, a kecses Madame Geoffroy, a példátlan Vestri, Helverding, a balletmester, Guadagni énekesnő, Mkke Rosalie tragikus színésznő, La Ribandiére szinész, Locatini énekes és Caratoli korának legjobb buffoja itt mutatták be művészetüket.
A házi mulatságokon kívül néha meglátogatta a kegyeltebb udvari méltóságoknak nyaralóhelyét is. Emlékezetes Grassalkovics és az Eszterházyak meglátogatása.
E mellett naponkint pontosan elvégezte hivatalos ügyeit, a tanácskozásokon elnökölt és intézkdett, meghallgatta az államférfiak fontos jelentéseit, levelezett és őrködött családja ügyeire, udvarnépétől megkövetelte az erkölcsös és takarékos életet, fűzte kedvencz házastársi terveit, nem feledkezett meg vasárnapi és ünnepnapi ájtatosságairól és bejárt istentiszteletre a mödlingi kapuczinusok templomába.
Jóllehet udvara sokban hasonlított XV. Lajoséra, életmódját és udvarát is Európában töbszörösen utánozták.
15. SCHÖNBRUNN.
Férje halála után ez az életrend megváltozott. A királynő, ki szeretettel és féltékenységgel csüngött férjén, kerülte a lármásabb szórakozást, a bálokat és a színházat, sőt az etiquettet is szigorította. Idejét inkább gyermekei és az államügyek foglalták le.
A szórakoztatást ezúttal József udvara vette át. Ámde ez már nem volt oly kedélyes és vonzó, mivel az ifjú császár inkább a katonasággal, a hadvezetéssel, a technikával és Bécs építkezéseivel, szépítésével foglalkozott. Családi élete sem volt alkalmas arra. Első neje, kit igazán szeretett, 1765-ben meghalt, a második, Jozefa, nemcsak őt, de anyját is hidegen hagyta. Noha József könnyített az udvari etiquetten, de az ő fegyelmezett észjárása, bürokrata hajlamai, tapasztalatszomja és katonai kedvtelései szigorúbb szellemet hoztak az udvarba.
A rokokó, mely Mária Terézia udvarát jellemezte, ettől fogva elvirágzott s a főnemesek is, kiket az élénk élet, a szórakozások sokféle varázsa lekötött, inkább a katonai foglalkozásokra vetették magukat.
