I.

Full text search

I.

4. GÖNCZ.
Szencz a XVII. században. Lakossága. Molnár Albert ősei és szülei. Székely János. Az öreg Molnár Albert. M. Albert születése. Testvérei. A gyermekkor eseményei.
POZSONY VÁRMEGYÉBEN, Nagy-Szombat és Pozsony között, ez utóbbitól mintegy három mérföldnyire fekszik Szencz vagy Szempcz nagyközség.
Kies fekvésű hely, melyet északi oldalán nagy erdőség, a Szent-Márton erdeje, nyugaton terjedelmes szőlőhegyek vesznek körül.
Kedvező fekvésénél fogva már a XVI. században a legélénkebb forgalmú városok közé tartozott. Híres vásári középpont volt s vásárait Léva, Érsekújvár, továbbá Pozsony és Bécs kereskedői látogatták igen sűrűen.
A város fekvése szabta meg a lakosok életmódját. Egyrészük kereskedéssel foglalkozott, vagy különböző mesterségeket űzött: az ipari élet élénk voltát nagyszámú czéhei bizonyítják; más részük szőlőművelésből tartotta fent magát. A várost övező szőlőhegyek tövében pinczék hosszú sora vonult el, mely a lakosság szegényebb részének állandó lakhelyül is szolgált.
Miként a szomszéd Pozsonynak, úgy ennek lakossága is mindjárt kezdetben a reformációhoz csatlakozott s mind a két árnyalata állandó otthont talált békés falai között; hol a kálvinisták, hol a lutheránusok jutva többséghez, a szerint, a mint földesuraik váltakoztak.
E városban lakott egy középmódú molnármester, az öreg Molnár Albert, a ki szerény viszonyok között éldegélt itt szüleivel, feleségével, Széki Orsolyával s népes családjával.*
L. Naplójában, mely Szenczi Molnár Albert naplója, levelezése és irományai czím alatt a m. tud. Akadémia kiadásában most van sajtó alatt, az 1585. decz. 4-iki dátum alatt. E kiadást idézzük alább Molnár-Okmánytár néven.
Az öreg Molnárra valamikor jó napok jártak. Két malma volt, melyeket még atyjától örökölt, s azonkívül kereskedett is s mindezekből olyan vagyonra tett szert, hogy Szencz leggazdagabb polgárai közé tartozott.* De rossz esztendők, háborús idők miatt lassanként elapadt e gazdaság s egy kis házon kívül alig maradt egyéb vagyona, mint egy kis szőlője s egy darab szántóföldje, a melyeket maga művelt. Nyáron át egészen ezek művelése és gondozása foglalta el; ősz után, a mikor kis gazdasága termése már csűrbe és pinczébe volt takarítva, ácsmesterséggel foglalkozott.
MOLNáR, Dictionarium Ung. Lat. (1604.) A magyar és erdélyi ifjúsághoz intézett Ajánlásban.
Mindazáltal nem volt tanulatlan ember s azonkívül hogy írni és olvasni tudott, egy keveset értett latinul is, ez már vele járt a kor nevelésével, vallásos református ember volt, a ki nagy tiszteletben tartotta papját s egyik fiának keresztapául is papot választott és a mellett családi hagyományait is kegyelettel őrizte. Fiai előtt sokszor elbeszélte, hogy ő származásra nézve nem «magyar», hanem székely s öregapja Székely János Mátyás király alatt Báthori István seregében szolgált, a király halála után pedig nem tért többé vissza hazájába Havasalföldére, hanem Mátyusföldén Vága faluban elvette egy nemes ember leányát s a nem messze eső On faluban telepedett le; nevük eredetét pedig úgy magyarázta meg, hogy ennek fia Ferencz abban a faluban a Duna egy patakjára malmot épített s új foglalkozásáról kapta a Molnár nevet, melyet azután a malommal ő is örökölt.*
U. o.
Molnárnak jobb keze volt a gazdaságban legidősebb fia, Benedek, a ki, miután a szenczi iskolát kijárta, otthon maradt a családban, hogy öregedő atyjával megoszsza a népes család eltartásának gondját. Mert rajta kívül még öt gyermek volt a családban: három leány Katus, Ilona és Zsófia és két fiú Lukács és Albert, ki a gyermekek között korra nézve mindjárt Benedek után következett.
Albertünk Molnár második házasságából 1574-ben, aug. 30-án született, egy hétfői napon.* Naplójának elbeszélése szerint épen heti vásár volt ekkor Szenczen s az ismerős parasztasszonyok, a kik a vásárra jöttek s ilyenkor anyját is rendesen fölkeresték, őt meglátva, Egyed néven szólítgatták, minthogy másnap ennek a szentnek volt a napja; de anyjának nem tetszett ez a név* s apja nevére Albertnek kereszteltette. Apja, mikor a kis idegent meglátta, fejszéje nyelét nyújtá felé, azt akarván ezzel jelképezni, – így beszéli el később Molnár – hogy az ő nyomába lépjen. «Ezt az én legkedvesebb anyám – teszi utána – gyakran elmondta azon embereknek, a kik csudálkoztak gyermekjátékaimon».*
A szenczi MOLNáR születéséről eddig több eltérő adat volt forgalomban. Molnár maga is kétféleképen közli születése napját. Az egyik adat Naplójában van: Natus sum in oppido Szentz anno redemtionis humanae 1574 XXX. Augusti die Lunae, hora 8. matutina …, a másik Latin Szótárában (1644. kiad.): Szentz est oppidum Ungariae, ubi natus est autor huius libri Alb. Molnár anno Ckristi 1574. sept. 1. 1574. aug. 30-ika csakugyan hétfőre esik. A másik eltérő adat talán úgy magyarázható meg, hogy Egyed napja meg szept. 1-re esik s az ezen napi családi jelenetre gondolva cserélhette föl ezt Molnár a születés napjával.
«Propter homonymiam Ungaricć vocis Egyed, quod est comede vel devora.»
U. o.
Molnár maga több részletet beszél el gyermekkorából, visszamenve azon korig, a hol eszmélkedése kezdődött.
A gyermekévekből az első esemény, a mire vissza tudott emlékezni, vagy a miről későbbi elbeszélésnél azt hitte, hogy gyermekkori emlékek elevenednek föl előtte, egy nagy üstökös volt. Egy éjjel a család minden tagja fölkelt s kiszaladt a szobából, csak ő maradt bent egyedül. A nagy lármára fölébredt s mikor senkit se látott maga körül, keservesen elkezdett sírni. Édes anyja ekkor bejött érte, ölébe vette, kivitte és újjával megmutatta neki az égen az üstökös csillagot. Ennek képe – a mint írja – még férfikorában is szemei előtt lebegett.*
Napló i. h. – Az 1577. október 26-iki üstökös lehetett. Lásd DARVAI, Üstökösök 250.
Általában az a különös szeretet, a melylyel később Naplójában gyermekkoránál időz, arra enged következtetni, hogy nagyon boldogan teltek el azok testvérei körében, kik közül egy fiút és egy leányt csak néhány évnyi különbség választott el tőle s így játszótársakúl nagyon jól illettek hozzá.
Nagyon eleven és pajzán gyermek volt. Egyízben az udvaron játszott. Nagy farakás volt ott s annak tetejébe fölmászva, onnan fejjel bukott alá, de oly szerencsésen, hogy a nagy ijedtségen kívül nem esett semmi baja. Lábra kelt s testvéreihez szaladt, a kik valamivel távolabb a porban játszottak.
Egyszer télen, kora hajnalban, mikor kevés időre felügyelet nélkül maradt, a kemencze padjára mászott föl s ott elaludva, kevés hiányzott, hogy össze nem égett.
Más alkalommal meg egy nyári délután addig játszott kint az utczán pajtásaival, míg reá esteledett s már későre járt az idő, mire hazaérkezett s otthon az ajtókat zárva találta. Ijedtében és a dorgálástól való félelmében zörgetni sem mert, hanem fölmászott egy szénás szekérre, mely ott a közelben lerakatlan állott s a félelemtől csakhamar elszenderült. Hajnalban jött a kocsis, hogy a szénát a szekérről lerakja s mit sem sejtve, az ott gyanútlanul alvó gyermeket vas villájával térdén megszúrta, úgy, hogy sok ideig sántított miatta.*
Naplójában (1. id. h) azon fejezetnek, melyben ezeket elbeszéli, ezt a czimet adta: Azon veszedelmek, a melyekben az isteni segedelem tartott meg. («Pericula in quibus divina ope conservatus.»)
Az öreg Molnár e fiát gyermekei között legjobban szerette. Mint gyermekkel vele sétálgatott legszivesebben s többször elvitte a szenczi templom sirkertjébe is, sorra megmutogatva ott neki apja és nagyapja sirjait, kiket késő vénségükben fiui szeretettel ápolt s ő temetett el. Ilyenkor beszélt neki szépapjának, Jánosnak, vitézségéről, Nápoly ostromáról Mátyás király idejében, hol száz katona esett el s ugyanannyi sebesült meg s elmondta, hogy ezek között volt Székely János is, kit a falu népe bénasága miatt Sánta Jánosnak nevezett el s a fogékony gyermek mindezt nagy érdeklődéssel hallgatta.
Így teltek el s ily emlékek maradtak meg a játszi gyermekkor első éveiből, míg az iskolába lépés ideje el nem érkezett.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi