A kengyel formájában a legkülönbözőbb változatok találhatók. A körte alaku honfoglaláskori kengyeltipuson kivül (12. t. 19–21.), minőre a XII. századból az ezen időbeli gombos sarkantyú-tipussal együtt lelt kisvárdai kengyel hozható fel, fennmaradt a népvándorláskori széles talpu félköríves kengyel is (23. t. 16), melyet Nyugot-Európában a magyarországi germánok terjesztettek el s nálunk az Árpádok alatt ép úgy divatba hoztak, mint az ebből fejlett, sokkal karcsúbb és csúcsíves alaku normann kengyelt (23. t. 22.), melyből egy Fejérmegyében és Bodrog-Vécsen lelt példány ismeretes; az avarkori almaidomu kengyel (7. t. 2.) sem ment ki a használatból; ezeken kivül újabb formák is tünnek föl, mint a visztula-, odera- és baltmelléki szlávoknál szokásos körte alaku, de fülnélküli kengyel tipus (23. t. 19–20); ezekhez járul az a tipus, melynél a kerek, tojásdad vagy alma idomu és talpán kiszélesedő kengyelnél fül helyett a karika felső részén alkalmazott keskeny résbe füzték be a kengyelszíjat (23. t. 18, 21.), ilyet ismerünk a XI–XII. századbeli tinódi, a XII–XIII. századbeli erdőteleki, a XIII–IV. századbeli budavári, rákosi sat. leletekből, a mely aztán átmenetül szolgál a XIV–XV. századbeli kengyel tipushoz. Honfoglaláskori leletekből tudjuk, minő a nógrádmegyei selypi s az aradmegyei muszkai, hogy a kengyelt ezüst sodrony berakással diszítették (12. t. 17.), hasonló ékítmény fordul elő egy fejérmegyei (bicskei) avarkori tipusú kengyel-páron is, föltehető, sőt bizonyosnak mondható, hogy az ilyen ezüst berakásos kengyel az Árpádok korában is szokásban voltak annyival is inkább, mert hasonló diszítésmódnak a lófelszerelésnél a XI–XII. századbeli tinódi zablában maradt fenn emléke.*
Arch. Ért.XVI. 1896. 363–365. A fejérmegyei kengyelt l. uo. 365. l., a bodrogvécsi kengyeleket uo. XVIII. 1898. 10. és XX. 1900. 40, 50, a muszkait uo. XvIII. 1898. 125. a selypit Hampel J.Honfogl. kor. eml. 103. A bicskei a N. Muzeumban Hadt. N. 14/1898. sz. a. A mike-budaháziról l. Arch. Ért. XIX. 1899. 278–280. – Zschille R. und Forrer R. Die Steigbügel. Berlin. 1896. – Schlieben: Gesch d. Steigbügel. Wiesbaden. 1892.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.