Azerdélyi száz nők viselete az időnkénti divattal tartott. (XXII. 3. 63. 8.) A hosszú palást és kis suba, a ránczos felimeg, a hólyagos újju kézelős ingváll, a kivágott ruhaderék, csipkés előruha s hosszú vagy kerekaljú szoknya, meg a ránczos vörös brassai saru mind az általános magyarországi viselettel egyezik. A miben leginkább eltértek, az a mell közepén hordott nagy kerek boglár vagy – mint Apor mondja – medály forma «kesentyű», kösönytű volt (XXII. 3.), mely még a középkori viseletükből maradt fenn (V. ö. 43. 17.); a városi patricius családbeli nők aranyból készítették s drágakövekkel rakatták meg, a falusi szász asszonyoké pedig ezüstből vagy épen csak ónból és pléhből volt, de a csinált kő, színes üveg ebből sem hiányozhatott. A fejkendő és kis suba, mint Toppeltinus képein látható (63. 8.), a XVII. század második felében is fennmaradt nálunk, a mikor a magyarságnál már a főkötő és mente divatozott.*
Ung m. 1666. árszabását l. Tört. Tár. 1894. 555–556. l. Apor Metymorph. 343, 344. – Toppeltinus: Origines et occasus Trnassilvanorum. 1667.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.