A közönséges székelyek viseletéről Apor Péternél találunk egypár érdekes adatot. Lófő, darabont s jobbágy asszonyok, mint írja, a régebbi időben ritkán viseltek mentét, az is brassai posztóbúl készült s báránybőrrel volt bélelve és prémezve. Ha templomba mentek, asszonyok és leányok télen zekét öltöttek magukra, nyáron pedig abroszt vagy kendőt kerítettek a nyakuk köré (V. ö. 57. 14.), gyolcs rokolyának, selyem pántlikának hire sem volt köztük. Minden lófő vagy darabont embernek a felesége nagy kontyot viselt, abba két nagy hólyagos tűt szúrt, – a jobb módu aranyozott ezüstből – mintha két szarva lett volna. A német hóditással, a XVII. század végén megváltoztak a régi egyszerű szokások és erkölcsök. A szegényebb székely asszonyok és leányok is megkivánták a rókával prémezett, selyem gombbal rakott czifra rázsamentét, gyolcs rokolyát, a jóféle rázsából készült s alján három rend aranycsipkével, galanddal díszített szoknyát, az aranyos szélü gyenge patyolatot s a három forintos drága pártát, rajta széles ezüstös pántlikával.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.