101. sz., május 8.

Full text search

101. sz., május 8.
(Egy komolyság nélküli történet az »Ellenőr« és »Egyetértés« mai táviratairól.)
Nincs valami komikusabb, mint az úgynevezett »hiteles forrás«. Az ember elolvassa e két szót, mely ilyenformán variálódik: »tekintélyes kútfőből hallik« vagy »irányadó körökből szivárog ki« stb. A jámbor olvasók ilyenkor elsápadva hajtják le fejöket, mint a világteremtés tényével szemben a füvek a mezőn.
Pedig az a »biztos forrás« néha oh de furcsa forrás…
Ma két nagy politikai lap, az »Egyetértés« és az »Ellenőr« hozza a távirati hírt Szegedről keltezve: »Biztos forrásból hallom, hogy gr. Zichy Viktor neveztetik ki Szegedre királyi biztosnak.«
Mikor elolvasom a reggeli mellett, nagyot fordul velem a világ bámultomban. Nini, hát mióta értesülnek a budapesti lapok Szegedről arról, pláne »biztos forrásból«, hogy a Budán lakó elnökminiszter kit neveztet ki a Bécsben lakó magyar király által királyi biztosnak?
Jó lenne ezt a »biztos forrást« fölkutatni, mert az csakugyan ördöngős egy forrás. Ez tán még azt is megmondja, ki lesz Grévy után Franciaországban a köztársasági elnök.
S végre is mit nem tud meg az ember, ha akarja , sikerült kinyomoznom a biztos forrást.
A dolog így történhetett.
Dáni főispán elolvasta a »Közvélemény« tegnapelőtti számát, melyben bennfoglaltatik azon kósza hír, (melyet gr. Zichy Viktor is csináltathatott), hogy gr. Zichy Viktor volna kiszemelve szegedi királyi biztosnak.
A főispán elolvasta a »Közvélemény«-t, letette az asztalra és elfelejtette, mit tartalmaz (aminthogy szokása is Dáni főispánnak, hogy sokszor elfelejtkezik a közvéleményről).
S lehet, hogy nem is jutott volna eszébe, ha véletlenül nem viszi útja ama bizonyos patika mellett, hol az a bizonyos »tizenhárom mameluk« szokott országgyűléseket tartani, kikről a szegedi nóta beszél.
E patika levegője szaturálva van politikai eszmékkel. Mondják, hogy aki itt készült pilulákat vesz be, egyszerre kedvet kap a speech-eléshez. Egy csizmadia, ki tüdőgyulladásában innen hozatta orvosságait, úgy lábbadt föl, mint nemzetgazdász, egy fájós lábú asztalos, aki itt készíttette lábára a mustárt, úgy állott talpra, mint Tisza-szabályozási mérnök, s egy vargalegény, aki ópiumot vett be a fogfájás ellen, azalatt míg a borbély harapófogója a fogával küzdött, megálmodta: hogyan kell Szegedet legcélszerűbben rekonstruálni.
Dáni főispán tehát a patika táján járt, s a patika-országgyűlés »Kovács Lacija« új selyemsapkájában kinézett az ablakon, megtudakozván, van-e valami újság, mert ha a karbunkulus országbeli rézvörös sárkánynak minden reggel hét szűz leány kellett früstökre, a mi visontai Kovácsunknak legalábbis három újdonság kell vacsorára a visontai mellé.
Főispánunk jobb szívű ember, mintsem meg ne ossza a »Közvélemény« hírét Kováccsal, de mivelhogy a járda nem járható odáig, csak az innenső oldalról kiálthatja át megrövidítve:
Habemus papam! Lesz már királyi biztos.
Ki lesz?
Úgy látszik, Zichy lesz.
Melyik Zichy?
A gyengébbik, a Viktor.
Huh! kiált föl erre Szeged visontai Kovácsa, s berántja fejét hirtelen, be sem várva míg a főispán azt is átkiáltaná, hogy mindez a »Közvélemény«-ben van így megírva. Szobáiból beszalad a gyógyszertárba, onnan a laboratóriumba, hol három segéd kavarja a különféle koktumokat.
Amici! tudják-e, mi az újság!
Az »amicik« persze nem tudják.
Zichy Viktor megvan… Zichy kormánybiztosunk. De ez még titok, amici. Tudtam: Előre megmondtam. A főispán csak ma értesült hitelesen. De én már előre éreztem a szagát. Szeretem, hogy így van. Zichyt senki sem akarja: elég ok, hogy én akarjam.
Néma csend lesz. A katlanokban rötyögni kezdenek a főzetek, a tégelyek papírja fölcsapódik, s az illatos kenőcsök sustorognak a nagy titokról, a pemetefű szagában az párolog ki a levegőbe, s a skatulyába csukott szaszaparilla-gyökér rostjai közt zöld penészt hajt az édes álomtitok.
Az adjunktusok agyára szinte ez ülepedik: miként a fluidumok, nemsokára ők is elpárolognak, de nem a semmiségbe hanem a távirda-hivatalba.
S ott aztán megtelegrafíroztatik: »Hiteles forrásból hallom, hogy Zichy Viktor neveztetik ki kormánybiztosnak.«
Másnap pedig, hogy Petőfivel szóljak: »két ország és egy nemzet« olvassa áhítattal a hiteles hírt.
…De hát így van az és nem másképp, ha azok, akiknek pilulákat kellene csinálni államügyekkel akarnak foglalkozni.
*
Különben nekünk is valószínűnek látszik, hogy az eddigi jelöltek, a két gróf: Zichy Viktor és József közül Tisza Kálmán Viktort fogja választani.
Hanem korántsem azért hiszem ezt, mert a »Közvélemény« újságolta, hanem azért, mert akkor jöttem még rá arra, mikor az első szerelmes levelet írtam életemben.
Az pedig nagyon régen volt.
Akihez a szerelmes levelet írtam, az vékony, karcsú leány volt, később feleségem lett.
A levelet a saját huszárjuktól küldtem el, de a nyalka huszár olvasni nem tudott, én pedig elfelejtettem neki megmondani, hogy a két kisasszony közül melyiknek kézbesítse. Nyugtalanul vártam eljövetelét.
Jelentem alássan, átadtam a levelet a nagyságos kisasszonynak.
Melyiknek? kérdezem mohón.
A hitványabbnak. (Nógrádban hitványnak mondják a soványat.)
Hogy tudta, hogy nem a Nellinek, hanem neki szól?
Érzem én azt, hogy a tekintetes úrnak csak ilyen bolond gusztusa lehet.
...................
Én is érzem, hogy a Tisza gusztusa csak gróf Zichy Viktor lehet.
S ezért fogjuk megkapni a két Zichy közül a hitványabbat.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi