Jövetét kardcsörgés, sarkantyúpöngés hirdeti, melytől visszhangzik az egész lépcsőház. Közben halk fütty: Oh, ezt a szerelem tevé…
Egyéves önkéntes és csinos fiú. A második emeleten lakik egy vén uzsorás, ennél szokta tiszteletét tenni bizonyos időközökben. Hogy olyan sűrűn jár oda, azt is a szerelem tevé.
E percben is szerelmes. De most egyelőre – az új csizmájába.
Mert az gyönyörű csizma. Amíg lehalad a lépcsőfokokon, egyebet se tesz, mint a csizmáját nézegeti. Lábait kifordítja kaszálóra, majd kirugasztja egyenesre, azután a napsugarakat villogtatja a csizma fényében, roppantja, csikorgatja s eközben lágy, megindult tekintetet vet a kedves jószágra.
Amíg leér a lépcsőn, lehetetlen egyébben gyönyörködnie, mint a kedves csizmákban.
Odalenn azonban észreveszi a kis varróleányt, s a csizma elhalaványul. Helyét átengedi szívében a nagy fekete szemeknek, kávés bögrének és félretört cipősarkaknak.
A többi huszárosan megy. Amíg végül a kis varróleány helyét ismét elfoglalja szívében egy új csizma, egy másik lépcsőház, egy másik varrólány.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.