42. MK – MAUKS ILONÁNAK [Szklabonya, 1872. augusztus 15.]
42.
MK – MAUKS ILONÁNAK
[Szklabonya, 1872. augusztus 15.]
MK – MAUKS ILONÁNAK
[Szklabonya, 1872. augusztus 15.]
Kedves Ilonám!
Azt írja, hogy válaszoljak levelére. Nincs ugyan miről írnom, de azért mégis majd csak találok valamit.
Úgy vagyok, mint az újságszerkesztő, akinek okvetlenül, ki kell tölteni a hasábot akármivel.
Rettentő meddők a napok. Semmi sem történik. De azért mégsem unalmasak. Folytonosan jól érzem magam. A világ végét mi is vártuk. De megcsalt a Phantamour Kométája. Nem zúzta össze a világot az akasztófára való. Nekem is volt eszembe az, hogy talán jó lenne Mohorára menni meghalni; s e tekintetben megelőztem P[ongrácz] Esztert.
Mohoráról jut eszembe, hogy itt Szklabonyán is egészen gyökeret kezd verni – a fajtájuk. Éppen most értesültem róla, hogy Fáy Ákos egy kis birtokot készül megvenni, vagy talán már meg is vett itt Szklabonyán Forgáchtól, s a felesége legközelebb idejön lakni.
Ezenkívül már itt vannak Siklakyék, meg egy mohorai paraszt familia…
Denique… nagy veszedelem környékezi a falunkat! Hogy miért lett olyan egyszerre jókedvű, annak magyarázatára valóban kíváncsi vagyok. Kár, hogy megint csak élőszóval ígéri azt elmondani – amikor pedig találkozunk, rendesen nem mond semmit. Hiába! nincs nekünk annyi svádánk, hogy a maga által is magasztalt amerikai modorban viseltessünk egymás iránt. Jobb nekünk csak a csendes »alamuszi« vén Európa megrögzött, penészes eszmejárása, melyben sok a festett, sok a hamis – és csak valami igen kevés, ami őszinte, ami igaz.
Könnyebb nekünk is ezen a sokak által járt úton haladni.
Isten Önnel!
A fennebbiek szerint maradok
önt a sírig szerető
M. K.
M. K.
Szklabonya, 1872. 15. aug.
