KERPEL-FRONIUS ÖDÖN
KERPEL-FRONIUS ÖDÖN
MÉHES KÁROLY, 1998
MÉHES KÁROLY, 1998
Kerpel-Fronius Ödön (Versec, 1906. jan. 14. – Nyugat-Berlin, 1984. ápr. 22.): orvos, gyermekgyógyász, az MTA tagja (l. 1948, r. 1970), Kossuth-díjas (1951). Orvosi tanulmányokat folytatott Bécsben, Münchenben és Párizsban, oklevelét a bp.-i egy.-en szerezte 1929- ben. Az egy. Élettani Intézetében díjtalan gyakornok, majd 1930-tól a bp.-i gyermekklinikán Heim Pál mellett díjtalan gyakornok, tanársegéd, majd adjunktus. 1933-34-ben Rockefeller-ösztöndíjjal egy évet a Harvard Egy. Gyermekklinikáján töltött. 1936-ban gyermekgyógyász szakorvosi képesítést szerzett. 1946-tól a pécsi egy. Gyermekgyógyászati Klinikáján, 1967-től a bp.-i egy. II. sz. Gyermekklinikáján ny. r. tanár, ig. 1970-76-ig az Orsz. Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézetig.-ja. Legfontosabb kutatási területe a só-vízháztartás. Tanulmányozta a csecsemőkori sorvadást és toxikózist; foglalkozott nephrológiával és az újszülőttek élet- és kórélettanával. Örökös díszelnöke volt a Magy. Gyermekorvosok Társának, az Egészségügyi Világszervezet szaktanácsadója, számos külföldi szaktársaság t. és l. tagja. Elnyerte a Francia Ak. Pálma díját (1976). – F. m. A csecsemőkori sorvadás (Varga Ferenccel, Bp., 1953); Pathologie und Klinikdes Salz- und Wasserhaushaltes (Bp., 1959); The pathophysiology of infantile malnutrition Proteinenergy malnutrition and failure to thrive (Bp., 1983). – Irod. Schuler Dezső: K.–F. Ö. (Orv. Hetil., 1984. 28. sz.); Schuler Dezső: K.– F. Ö. (Magy., Tud., 1984. 10-11. sz.).
BEVEZETÉS
GYERMEKÉVEK, DIÁKÉVEK
A PÁLYAKEZDÉS
AMERIKA
ISMÉT BUDAPEST
PÉCS
ISMÉT ÉS VÉGLEG BUDAPEST
A PÁLYA VÉGE
EPILÓGUS
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
DR. KERPEL-FRONIUS ÖDÖN FŐBB TUDOMÁNYOS MUNKÁINAK JEGYZÉKE
FORRÁSMUNKÁK
