Bordighera, március 10.
Bordighera, március 10.
Hogy zajlik bennem folyton-folyvást a múlt képeivel, embereivel, viszonylataival. Ma egész nap Kassára gondoltam – és pár óra alatt apróra újra átéltem az éveket, amiket ott töltöttem. Minden ember eszembe jutott, akit csak ismertem, de nemcsak a név és az alak, hanem környezete, belseje, sorsa – minden, amit tudok róla. Hosszan pihent az emlékezésem az első szerelmemen, ahogy ott ült mindig a színházban, az első páholyban, mint egy barna galamb, figyelmesen nézve az előadást, s néha kíváncsian tekintve rám, aki órák hosszáig néztem – felittam a szemeimmel. Meg se ismerkedtem vele.
Hírek Londonból – két darabomat játsszák e hónap végén. El kellene menni.
