Földi Mihály: A Zuboly-vers
Földi Mihály: A Zuboly-vers
Amikor Zuboly, a magyar újságírásnak ez a nagyérdemű papja egy nagypénteki napon elhunyt, a pesti Central-kávéház tulajdonosa emléktáblával akarta megörökíteni kiváló törzsvendégének emlékét. Az emléktábla el is készült, s ma egy vers olvasható rajta. Ez a vers:
Zuboly, nézz bennünket!
Te szabad hajdúságod
S halálos nagypénteked
Él tovább és lüktet
Ereinkben, valónkban
S miképp te mondtad: Jól van.
Te szabad hajdúságod
S halálos nagypénteked
Él tovább és lüktet
Ereinkben, valónkban
S miképp te mondtad: Jól van.
Ady írta ezt a kis emlékverset, mely nem minden érdekesség nélkül való. Aki e néhány sor megírására vállalkozni akart, annak különböző nehézségekkel kellett számolni és megküzdeni. Először is adva volt a hely maga, a terjedelem, melyet a tábla nagysága pontosan megszabott. Azonkívül teljesítenie kellett néhány feltételt, néhány lényeges megbízást: be kellett venni a versbe, hogy Zuboly különösen büszke volt a szabad hajdúságra, meg kellett említeni, hogy Zuboly nagypéntek napján halt meg, s harmadszor, meg kellett örökíteni Zuboly emlékezetes szavajárását: “Jól van.” Ady vállalta e kikötéseket s miként látjuk, nem eredménytelenül.
