Ambrózy Ágoston: Eső után
meztelenül ragyog az ég,
a csatornán friss víz csorog,
a torkos föld ma jóllakott,
és nedvesen és részegen
táncol a fény a réteken.
Ma éjszaka zizeg a nász
arasznyit nő minden kalász!
a hívek félreállanak,
a pap ma szépen prédikált,
szava szívekbe csordogált,
s termékenyen és könnyesen
csillan jóság a szemeken.
Eső után az emberek
meleg éneket zengenek.
hajába fények hullanak,
a fény a fákon pereg át,
simítja áldott derekát.
Az asszony holnap szülni fog,
szíve alatt élet lobog,
Isten akarta, úgy lehet,
hogy szerelemeső esett.
meztelenül ragyog az ég,
magam is rímet ragadok,
vidám vagyok, költő vagyok,
a termékeny világ felett
szívet s ceruzát hegyezek,
és dalolok dalt, nevetőt,
adjon Isten sok jó esőt!