SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF)
SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF)
SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Régen hangzott el az interpellációm, és régen megérkezett a pénzügyminiszter úr írásos válasza is, ezért engedtessék meg, hogy nagyon röviden emlékeztessek a probléma lényegére.
Éltem a gyanúperrel, hogy a Magyar Szocialista Párt által eladott megyei napilapok szerkesztősége és kiadója több helyütt olyan épületben működik, amelynek tulajdonosa a magyar állam, kezelőként pedig az MSZMP Központi Bizottsága van bejegyezve. Ráadásul ezen magáncégek némelyike egy fillér bérleti díjat sem fizet, sőt olykor ő maga hasznosítja bérbeadóként az ingatlan egy részét. Példaként megyém napilapját, a Békés Megyei Hírlapot hoztam fel.
A miniszter úr vizsgálatot rendelt el, amelynek eredménye igazolta sejtéseimet. 15 megyeszékhelyen – így Békéscsabán is – a napilapok és lapkiadók állami tulajdonú ingatlanon folytatják tevékenységüket. Ezek az ingatlanok a Minisztertanács 1977. július 22-én kelt 3339/1977-es számú titkos határozata alapján kerültek állami tulajdonba és az MSZMP KB kezelésébe, korábban többnyire az MSZMP tulajdonában voltak.
Interpellációmat követően és kérésemnek megfelelően a Pénzügyminisztérium illetékes szerve, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet lépéseket tett, hogy az ingatlanhasználat jogviszonyait és pénzügyi következményeit visszamenőleges hatállyal és a piaci viszonyoknak megfelelően rendezze. Köszönöm Kupa Mihály pénzügyminiszter úr gyors és határozott intézkedését. Nem vagyok ugyan meggyőződve arról, hogy a jelenlegi bérleti díjak mértéke máris a piaci viszonyoknak megfelelő, de bízom a jövőben, és az interpellációra adott választ elfogadom. Egy jogi problémáról azonban még szót kell ejtenünk az ügy kapcsán.
Tisztelt Ház! Múlt év augusztus 28-án dr. Orbán Viktor képviselőtársam egy itteni vitában feltett egy bölcs kérdést. A kérdés így hangzott: "Jól értem-e, hogy abban az esetben, ha a Magyar Szocialista Párt a párttörvény hatályba lépése óta a nem tulajdonában, hanem kezelésében levő ingatlanokkal bárminemű gazdálkodási tevékenységet folytatott, akkor az jogellenes volt?"
A kérdésre dr. Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke felelt, és megerősítette, hogy bizony, ez valóban jogsértést jelent. Jómagam most másképp fogalmaznék. Vajon miért nem történt meg a vagyonelszámoltatás ezen ingatlanok és egyáltalán az egykori pártvállalatok tekintetében? Vajon miért nem tudtunk érvényt szerezni az erre vonatkozó törvényeknek? Vajon miért halt el a Parlament sajtóprivatizációs vizsgáló bizottságának munkája?
Tisztelt Országgyűlés! Talán nem szégyen, ha az ember olykor beismeri tévedését. 1989 novemberében magam is azok közé tartoztam, akik feleslegesnek tartották a népszavazást, amelynek harmadik kérdése így hangzott: "Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében levő vagyonról?" Erre a kérdésre 4 millió 114 ezer 994 választópolgár felelte,hogy igen, számoljon el. Most megkövetem akkori vitapartnereimet, és elismerem, hogy a népszavazás e kérdésére mégis csak szükség volt. Ennek híján ugyanis nem mutathatnék rá arra, hogy 4 millió 114 ezer 994 magyar állampolgár akaratát vették semmibe mindazok a szervezetek és intézmények – a jogutódtól az Állami Számvevőszékig –, amelyek az ímmel-ámmal végzett elszámolásból a szóban forgó vagyont kifelejteni igyekeztek.
Köszönöm pénzügyminiszter úrnak, hogy korrekt válaszával segített rávilágítani erre az összefüggésre. (Taps.)
Határozathozatal
