GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP)
GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP)
GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselőcsoportja kezdettől fogva azt az álláspontot képviseli, hogy a nemzeti vagyon privatizációjának nyilvánosnak, átláthatónak, ellenőrzöttnek és tisztának kell lennie, és elsősorban a hazai vállalkozó középosztály kialakulását kell szolgálnia.
A privatizációról rendelkező, jelenleg hatályos jogszabály, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvény azonban különböző joghézagok következtében elvileg lehetővé tesz esetleges visszaéléseket.
Az általam most benyújtott törvényjavaslat – ezek kiküszöbölése végett – egyrészt az összeférhetetlenségi szabályokat szigorítja meg, másrészt pedig a privatizációs eljárás lehető legteljesebb nyilvánosságát mozdítja elő.
A privatizáció tisztaságának megőrzése és folyamatos biztosítása érdekében a törvényjavaslat az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának hozzátartozóira – amely tágabb személyi kört jelent, mint a közeli hozzátartozó – is kiterjeszti az összeférhetetlenséget, vagyis kimondja, hogy ők sem rendelkezhetnek üzletrésszel vagy részvénnyel olyan gazdasági társaságban, amely részben vagy teljesen állami tulajdonban van.
A törvényjavaslatban a közélet tisztaságát szolgáló további garanciák azok a rendelkezések, amelyek szerint a jövőben például az igazgatótanács tagjai, közeli hozzátartozói vagy élettársuk, az ügyvezető igazgató, a Vagyonügynökség működési szabályzatban meghatározott alkalmazottai, a szakértő cég vezető tisztségviselői nem rendelkezhetnek üzletrésszel vagy részvénnyel olyan nem állami gazdasági társaságban, amely társaság a privatizációval érintett vagyonra nézve vagyonkezelést, -hasznosítást vagy -értékesítést végez. A javaslat egyúttal a semmisség, illetőleg az eredeti állapot helyreállításának a Polgári Törvénykönyvben foglalt jogkövetkezményei mellett tiltja azt is, hogy a privatizációs pályázat elbírálása során a felek között visszaélésre alkalmas jogügylet születhessen.
Ugyancsak a privatizáció tisztaságát szolgálja az a garanciális rendelkezés, amely szerint a törvényjavaslatban pontosan körülhatárolt, a jelenleginél tágabb személyi kör nem vehet részt olyan gazdálkodószervezet ügyének elbírálásában, amelyben nekik, illetve hozzátartozójuknak érdekeltsége van.
A törvényjavaslat a továbbiakban egyértelműen deklarálja, hogy a pályázati eljárásnak nyilvánosnak kell lennie, és csak rendkívül szűk körben, fontos társadalmi, gazdasági vagy nemzeti érdek fennállása esetén teszi lehetővé a zártkörű, meghívásos pályázatot.
A kivételesen zártkörű versenyeztetés alá tartozó vagyon körét magas szinten, kormányrendeletben kell meghatározni. A pályázat minden más esetben csak nyilvános lehet.
Az objektív, publikus eljárás biztosítása érdekében azonban a javaslat úgy rendelkezik, hogy még a ritka, zártkörű pályázati lehetőségnek is csak akkor van helye, ha a hatályos törvény által preferáltak közül legalább hárman versenyeznek, vagy ha az Állami Vagyonügynökség által kiírt második pályázat is eredménytelen volt azért, mert a pályázati kiírási feltételeknek egyik pályázó sem felelt meg.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjék napirendre tűzni. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a jobb oldalon.)
Határozathozatal
