DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! (Moraj az MSZP és a Jobbik soraiban. - Az elnök csenget.) Mindenekelőtt az iménti felszólalás kapcsán úgy gondolom, hogy meg kell védenem képviselőtársaimat, ugyanis nyilvánvaló, hogy semmilyen rasszista kijelentést nem tettek, hanem azt fogalmazták meg, hogy miképpen lehet Magyarországot és a magyar embereket megvédeni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Brüsszelben, az Unió kétnapos csúcsértekezletén a migráció kérdésével kapcsolatban megállapodás született a segítségre szoruló menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztásáról. Egyetértés volt abban, hogy ennek a szétválasztásnak lehetőség szerint az EU határain kívül vagy legalábbis a frontországok területén kell megtörténnie. Két frontország definiáltatott: Olaszország és Görögország. Hazánk úgy döntött, hogy nem kér frontországi minősítést, Magyarországra ugyanis a menekültek túlnyomó többsége már más uniós tagállamot is megjártan érkezik.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fentiek okán az Európai Unió területén kívül kell migrációs táborokat létrehozni. Ezekből a táborokból a menekültügyi eljárás végeztével a háború vagy üldöztetés elől menekülőket kötelezően be kell fogadni az európai közösségeknek, míg a gazdasági migránsok beengedéséről a tagországok egyénileg, szabadon dönthetnek. (Néhány jobbikos és MSZP-s képviselő továbbra is beszélget. - Az elnök csenget.) Az Európai Unió jelenleg egy nehezen teljesíthető kettős elvárást fogalmaz meg Magyarországgal szemben a migráció kérdésében. Hazánktól az EU elvárja ugyanis azt, hogy ne legyen őrizetben egyetlen menekült sem a menekültügyi eljárás lefolytatása alatt, de egyidejűleg elvárja azt is, hogy a menekültek Nyugatra haladását valahogyan mégis megakadályozzuk.
Kereszténydemokrata álláspontunk az, hogy az emberi élet megmentése mindenekelőtt áll, ezért például a háború vagy üldöztetés elől menekülőket be kell fogadni az Európai Unióba, a tényleges vita azonban nem erről folyik, hanem arról, hogy az illegálisan érkező gazdasági migránsokkal mi történjen. Törökország felől a szárazföldön érkező bevándorlók elsőként Görögországon vagy Bulgárián lépik át az Európai Unió határát, azonban elsőként mégis Magyarországon regisztrálják őket.
A fentiekből következik, hogy sem Görögország, sem pedig Bulgária nem hajtja végre a dublini rendeletből adódó kötelezettségeiket, vagyis ezen tagállamok súlyos jogsértést követnek el az Európai Unió valamennyi tagállamával szemben.
(11.00)
Hazánkkal szemben elkövetett jogsértés következménye, hogy népvándorlás indult el Magyarország irányába, ami konkrétan azt jelenti, hogy ebben az évben már több mint 62 ezer menekültet kellett a magyar hatóságoknak regisztrálniuk. A fenti helyzet miatt - Magyarország és az Európai Unió védelme érdekében - nem lehet más felelős döntést hozni, mint azt, hogy hazánk ideiglenes határzárat épít a magyar-szerb határon, és az embercsempész-hálózatok felderítésére is kiemelt figyelmet fordít.
Ausztria, Szerbia és az Europol segítségével csak ebben az évben már több mint 600 embercsem-pészcsapatot fogtak el, amelyek helyére azonban mindig újabb és újabb csapatok érkeznek, hiszen tagjaik egy-egy akcióval sokszor éves fizetésük többszörösét is megkereshetik.
Magyarország technikai és személyzeti segítséget ad a macedón-szerb határ védelmére, emellett a szerb határőrséget jelenleg 40 osztrák határőr segíti, akikhez már 80 német rendőr is csatlakozott.
A menekültügyi eljárás alá vont 62 ezer ember mellett Ausztriából és Németországból további 15 600 migráns visszaadását kezdeményezték, mondván: először nálunk, Magyarországon regisztrálták őket. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország ezért 16 800 fő tekintetében azt kérte az Európai Uniótól, hogy a visszavétel ne legyen kötelező, hanem csak önkéntes legyen, hiszen például a gazdaságilag erősebb Franciaország és Olaszország is 20-20 ezerrel kevesebb bevándorlóra számít.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fenti tények ismeretében bizonyossággal mondhatjuk, Magyarország óriási sikere az, hogy a kötelező kvótarendszer tervét megbuktatta, vagyis elértük azt, hogy az európai uniós állam- és kormányfők levették napirendről ezt az ezer sebből vérző javaslatot, és múlt péntekre virradóan abban állapodtak meg, hogy a tagállamok két év alatt összesen 60 ezer menekültet osztanak szét egymás között, önkéntes alapon, 40 ezret az Olaszországba és Görögországba érkezettek közül, 20 ezret pedig a polgárháborús konfliktusok elől menekülők soraiból fogadnak be, amely befogadás tekintetében Magyarország és Bulgária külön elbírálás alá esik. A külön elbírálás ellenére mondhatom, hogy természetesen mi is a szolidaritás elve alapján fogunk eljárni, hiszen a tényleges politikai menekültek védelme a magyar rendszerváltoztatás egyik rendkívül nagy eredménye, és mi azt gondoljuk, hogy az üldöztetésben lévőket meg kell védeni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fenti tények ismeretében terjesztette elő Pintér Sándor belügyminiszter úr a T/5416. számú törvényjavaslatot, amely migráció kérdésében az alábbi fő módosításokat javasolja. A menedékjogról, valamint a harmadik országbeli államok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény tartalmaz olyan módosításokat, amelyek által lehetőség nyílik a menekültügyi eljárások gyors és hatékony lefolytatására az uniós jogi keretek által adott lehetőségeken belül. Az államhatárról szóló törvény módosítása pedig közérdekű használati jogot adna a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tízméteres sávon belül.
Magyarország a történelme egyik legnagyobb mértékű migrációs nyomásának van kitéve, az intézményrendszer pedig túlterhelt. A menedékkérők számának radikális emelkedése miatt erősíteni kellett a schengeni külső határ ellenőrzését és növelni kellett az idegenrendészet által őrzött szállások számát. A jelenlegi jogszabályi környezet módosítása azért szükséges, hogy azokat, akik megalapozott nemzetközi védelmi igénnyel rendelkeznek, minél gyorsabb és hatékonyabban be lehessen azonosítani; az ilyen védelmi igénnyel nem rendelkező, tipikusan gazdasági bevándorlókat pedig mielőbb ki lehessen toloncolni az országból.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat korlátozza az ismételt menedékkérők területen maradási jogát is. Az ismételt kérelem előterjesztése esetén a kérelmezőt nem illeti meg automatikusan az, hogy korlátlanul Magyarország területén maradjon.
A jelenleg kétfokozatú, előzetes és részletes vizsgálati szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási időtartam lerövidül, és csökkennek az egyes kérelmezőkre fordított kiadásaink is.
A menekültügyi eljárás a döntés végrehajthatóvá válásáig tartana, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradna.
A hatóság megszüntetné az eljárást, ha a kérelmező a számára kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja.
A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnének a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, és nem lehet majd menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti.
Módosulna a visszatartási idő is, ez 12 óráról 24 órára emelkedne.
Ugyancsak az eljárást gyorsítaná az a rendelkezés, amely szerint a kérelmezőket az őrizet helyén hallgatná meg a bíróság.
A törvényjavaslat azzal is kiegészítené a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabályt, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatná az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Az utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők, illetve a nemzetközi védelemben részesített külföldiek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslatban szerepel az államhatárról szóló törvény módosítása is. Ennek értelmében a magyar államot a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tízméteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg. Ez a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendvédelmi szerveket sajátos építményfajták létesítésére és üzemeltetésére, azaz például ideiglenes biztonsági határzár létesítésére jogosítja fel.
A javaslat rendelkezik a határ menti ingatlantulajdonosok kártalanításáról, a használati jog tartalmáról, valamint a joggyakorlás egyes kérdéseiről is.
A törvényjavaslat végül lehetőséget teremtene arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezhessen.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ne feledjék, a tisztelt Ház nem véletlenül határozott múlt pénteken arról, hogy ezt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a műszaki határzár a lehető leggyorsabban megépülhessen, kivételes eljárásban tárgyalja. Ez konkrétan azt jelenti, hogy múlt pénteken már a Törvényalkotási bizottság lefolytatta a részletes vitát, és a mostani összevont vitát követően az Országgyűlés dönt a kérdésben.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azért volt szükség kivételes eljárásra, hogy bizonytalan időre a döntés ne tolódjon el, hiszen az Országgyűlés legközelebb már csak ősszel ülésezik, ezzel pedig több hónapot késne a határzár ügye, holott azonnali és komoly problémáról van szó, ugyanis míg tavaly 42 777-en jöttek Magyarországra, addig idén már csaknem 70 ezren, és ha nem tennénk semmit, akkor ez az illegális bevándorlás akár 120-130 ezer főt is elérne az év végére. Ilyen sok embert Magyarország nyilván nem bír el, ezért rendkívül fontos, hogy az ország egy ilyen újkori népvándorlásban milyen álláspontot képvisel.
(11.10)
A legálisan érkezőket be kell engedni az országba, de azokat, akik illegálisan jönnek, nem. Ezért van szükség a műszaki határzárra. Minden ellenzéki párttól azt kérjük, hogy támogassa a Fidesz-KDNP által elkezdett politikát migrációs ügyben. A KDNP parlamenti frakciója támogatja a T/5416. számú törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
