3. Üledékes kőzetek a kristályos kör külsejében.

Full text search

3. Üledékes kőzetek a kristályos kör külsejében.
Fordúljunk most az ó kristályos kőzetek képezte kör külső szélére rakodott üledékekhez. Nyugatról és éjszakról azok a monarchia határán túl esvén, itt szóba nem jönnek; délen és csekély előfordúlásokat leszámítva, Alsó-Ausztriában, valamint déli Morvaországban közel Brünnig, az ó kristályos kőzetek közvetlenül az Alföld felszínét képező Neogen-rétegekkel jönnek érintkezésbe, csak éjszaki Morvaországban és Sziléziában látunk az ó üledékes kőzetekből egy széles tömeget, mely dél-nyugatról éjszak-keletre csapván, ámbár a Morva-mezőn hosszabban meg van szakadva a felszínen, mégis könnyen összefüggő s a kristályos hegységre telepűlő öv gyanánt ismerhető fel. Összetételre nézve azonban a Csehország belsejében lévő üledékes kőzetektől merőben eltér. Silur itt nincs, a legrégibb, már félig kristályos, de azért kövületeket tartalmazó rétegek a Devon sistemába tartoznak; kőzetei legnagyobb részt Agyagpala, Kvarczit és Homokkő, valamint alárendelten Mészkő, melyen eruptiv Diabas tör át sokszor és gyakran Tufa- meg „Schalstein”-rétegekkel váltakozik. Ez övnek csak a déli részében, Brünntől ÉK.-re, az ú. n. Morva-Svájczban találjuk a Devon Meszet nagyobb önálló tömegekké fejlődve, melyek nemcsak a tájkép felszíni jellegére vannak hatással, hanem számos kisebb-nagyobb barlangjaikkal, szikla-tölcséreikkel és földalatti vízfolyásaikkal a Karszt-tüneményekre emlékeztetnek.

A Vergotsch bazalthegy.
Lichtenfels Edétől
A Devon sistema rétegei felett Carbonos kőzetek vannak, de nem édesvízi képződmények, mint Csehország belsejében, hanem, miként részben tengeri állatok maradványai bizonyítják, sós vízből ülepedtek le. A képződmény egy mélyebb tagja kemény Agyagpalából áll, melyet itt-ott házfödésre használnak. Ezt a Devon Agyagpalától kőzettani tekintetben nagyon bajos megkülönböztetni; a geologiában Culm-pala néven jár, a productiv Kőszénréteg-szakaszoknak alapját képezi a felső sziléziai nagy Kőszén-medenczében, a melynek széléből csak két darab, nevezetesen Morva-Ostrau- és Krakónál esik monarchiánk területére.
Morvában és Sziléziában a Carbonos rétegek fölött fiatalabb Mezozói üledékeket nem ismerünk; ellenben Krakó táján ily üledékek nagy vastagságban vannak kifejlődve. Különösen érdekesek ezek az osztrák geologusra nézve, mert annak csak itt van alkalma a honi területen a Trias és Jura sistemát azok közönségesen szabályszerűnek tekintett éjszak-európai kiképződés-módjában tanúlmányoznia. A Trias a maga három emeletében mint Tarka-homokkő, „Muschelkalk” (Kagylós mész) és „Keuper” van meg. A Jura legalsó emelete, a Lias, hiányzik ugyan, de megvan a más két felsőbb emelet, és pedig a barna Jura vagy Dogger, többnyire homokos és agyagos, a felső Jura vagy Malin világos Mészkő-képződmények által képviselve. A „Muschelkalk” tartalmaz Vasérczeket, valamint Ólom- és Horgany-ásványokat, melyeket ha nem oly nagy mértékben is, mint a szomszéd felső Sziléziában, de monarchiánk területén is fejtenek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi