Bosznia és Herczegovina fekvése és fölosztása; népessége. Sax Károlytól.

Full text search

Bosznia és Herczegovina fekvése és fölosztása; népessége.
Sax Károlytól.
Bosznia és Herczegovina a Balkán félsziget éjszaknyugati csücskét foglalja el és egyszersmind áthidaló a Balkán és az Alpesek terűlete között. Bosznia legnagyobb részt a Duna vidékéhez, Herczegovina pedig egészen az Adriai tenger terűletéhez tartozik. Mind a két ország, valamint már a megszállás előtt többnyire egyesítve volt, jelenleg is egy egységes közigazgatási terűletté van összefoglalva s a szerajevói, tuzlai, banjalukai, bihácsi, travniki és mosztári hat kerűletre osztva. Ez a legutóbbi jelenleg Herczegovinát foglalja magában, bár régebben Herczegovina kelet felé jóval tovább, a mai szerajevói kerűlet délkeleti részére is kiterjedt. A kerűletek járásokra osztvák, melyeknek száma 53 s közöttük három városi járás (Mosztár, Dolnja-Tuzla és Banjaluka). A külön szabályrendelet szerint szervezett főváros, Szerajevo is némi tekintetben városi járás az ugyanazon nevű kerületben. A nagyobb kerűletek egy részének a szükséghez képest politikai alkerűletei is vannak. A törvénykezési és pénzügyi beosztás egyezik a politikai beosztással, azzal a kivétellel, hogy ott, a hol városi és országos járási hivatal is van, csupán egy a közös törvénykezési és adójárási hivatal.
Bosznia és Herczegovina közigazgatási terűlete 51.027 négyszögkilométerre terjed s így körűlbelűl Szerbiáéval (48.600 négyszögkilométer), vagy, még inkább Csehországéval (51.967 négyszögkilométer) egyenlő.
Bosznia és Herczegovina népessége valamivel meghaladja a 1 1/2 millió lélekszámot (az 1895. évi április 22-iki népszámlálás szerint: 1,591.036); s földje alakúlásához képest a lakosok meglehetős egyenetlenűl vannak eloszolva az országban.
Nemzetiségökre nézve Bosznia és Herczegovina lakosai legnagyobb részben a délszláv törzshöz tartoznak. Csupán a 400 évvel ezelőtt Spanyolországból beköltözött zsidók tesznek kivételt, a kik maguk között maig is spanyolúl beszélnek; számuk jelenleg 5,729; továbbá a megszállás óta az osztrák–magyar monarchiából ide kerűlt különböző nemzetiségű bevándorlók és a szintén csak a legutóbbi időben Németországból beköltözött telepesek (1.600 főnél több). De magának a bosnyák és herczegovinai lakosságnak a délszláv nemzetisége sem egészen tiszta, mert nemcsak az őslakosság (valószinűleg illirek) vérével, hanem az oszmán törökökével is elegyedett, a kik, bár számra nézve kevesen, a 400 éves török uralom idején telepedtek le az országban s az iszlámra áttért nagy számú benszülöttekkel egészen összeolvadtak.
A népesség mohamedán része meghaladja a félmilliót (az 1895. évben: 548.632), tehát az összesnek körűlbelűl egyharmada. A többi kétharmadban legszámosabbak a keleti orthodox keresztények (673.246). Utánuk következnek a katholikusok (334.142), azután a zsidók (8.213) hozzájuk számítva a föntebb említett spanyol zsidókat is. Protestánsok (az új népszámlálás szerint 3596-an) csak nehány év óta vannak. Ezek csaknem kivétel nélkül bevándorolt telepesek. A vallást itt is, mint az egész Keleten szokás, rendszerint nemzetiségnek is tekintik.
Foglalkozásra nézve a népesség legnagyobb része (88 százalék) mezei gazdaságot űz. A legutóbbi népszámlálás a következő adatokat szolgáltatta: 5.833 földesúr, 88.970 kmet család (feles vagy harmados földmívesek), 86.867 szabad földes gazda, 22.655 paraszt, a kik egyszersmind egy-egy földesúr kmetjei (azaz feles vagy harmados bérlői), valamely más földön pedig szabad birtokosok. A többi benszülött lakosok főképen kézmívesek és kereskedők, továbbá tanítók és papok, illetőleg ulemák, t. i. olyan egyének, a kik iszlám theologiai és jogi tanúlmányokat végeztek és jelenleg legnagyobbrészt bírákúl alkalmaztatnak mohamedán családi és örökösödési ügyekben. Különben a benszülöttek még kevesen vannak a tanúlt osztályok között, melyeknek tagjai legnagyobb részt az Ausztriából és Magyarországból beköltözött tisztviselők, orvosok, ügyvédek, tanítók és mérnökök. De lassanként mind több-több bosnyák és herczegovinai ifjú képezi magát a monarchia egyetemein tudományos pályára – köztük mohamedánok is – s ezek vagy állami hivatalokba, vagy ügyvédi pályára lépnek.
A városi lakosság Boszniában és Herczegovinában csak csekély része a népességnek; de itt város és falu között nehéz megvonni a határt, mert van sok nagy falu 2.000-et is meghaladó lakossággal és nehány kis város, melyekben a lakosság száma 1.000-nél is kevesebb. A legnagyobb városok: Szerajevo 38.000, Mosztár 14.400, Banjaluka 13.500 és Dolnja-Tuzla 10.200 lakossal (a katonaságot bele nem számítva). Ezek után hét város következik 5.000–10.000 lélekszámmal. A népesség eloszlása, sűrűsége (egy-egy négyszögkilométerre átlag 31 lélek) igen egyenetlen; a tuzlai kerűletben átlag 40, a travnikiban és Herczegovinában pedig átlag csak 24 lakos jut egy-egy négyszögkilométerre. Legsűrűbb a népesség az éjszaknyugati részen és az éjszakkeleti lapályokon (egy-egy négyszögmérföldön néhol 2.500-nál is több); legcsekélyebb a középtáji hegyes vidékeken, a hol egy-egy négyszögmérföldnyi terűletre már 500 lakos sem jut.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi