Geologiai áttekintés. báró Foullon-Norbecck Henriktől

Full text search

Geologiai áttekintés.
báró Foullon-Norbecck Henriktől
Bosznia és Herczegovina geologiai alakúlása általán véve szorosan a déli Alpesekéhez csatlakozik; csak az úgy nevezett fliss-(flysch-)zónában mutatkoznak némi megegyezések az Apenninekkel.
Ha nem veszszük tekintetbe azt a két, nem nagy kiterjedésű gránittömzsöt, melyeknek különben a geologiai korát sem ismerjük biztosan, a palaeozói kor (geologiai őskor) lerakódásai e tartományokban a legidősebb geologiai képződmények. A palaeozói komplexus palákból, homokkövekből és mészkövekből áll; a fő tömeget a palák szolgáltatják. Ezekhez járúl a vulkáni, vagyis kitörésbeli kőzetek sorozata, melyek a palaeozói lerakódásokat számos helyen keresztűl törik és vagy telepedések sajátságainál, vagy pedig külső jellemöknél fogva egyazon kor képződményeinek tekintendők.
A palaeozói lerakódások éjszaknyugatról délkeletre egészen keresztűl húzódnak az országon. Legnagyobb részök a kőszén-periódusba tartozik; de, mint a déli Alpesekben, itt sincsenek belőle kőszéntelepek. Ellenben számos helyen érczek fordúlnak elő. Eddigelé czinóber, fakóércz, kénes rézércz (rézkova, chalkopyrit), ezüst tartalmú ólomfény, realgár-, mangán- és vasércz előfordúlásai vannak kimutatva. Ezeket részben már bányászszák is.
A palaeozói képződményekre csaknem az egész területen tisztán láthatólag a triász-periodus lerakódásai következnek. A palaeozói gerincznek csaknem mindenütt az ú. n. „werfeni rétegek” a fedő kőzetei és pedig igen nagy mennyiségben a jellemző vörös „werfeni palák” uralkodnak, a melyek helyenként homokkőszerűekké válnak; míg ellenben a werfeni színtáj mészkövei az országnak csupán nyugati részére szorítkoznak. A triász mindenütt köpönyegszerűen borítja a régebbi képződményeket, a melyeknek jellemző sajátságuk, hogy legnagyobbrészt antiklinális feltörések alakjában jelennek meg. Minthogy a palaeozói rétegek legtöbbnyire hosszan elnyúló darabokban bukkannak a fölszínre, a triászképződmények kétoldalt vannak reájuk telepedve. A jelenleg födetlenűl kiemelkedő palaeozói képződményeket egykor bizonyára mindenütt a triász rétegei borították.
Legerősebben kiszélesedik a triász abban a zónában, mely Herczegovinában a Narentától éjszakkelet felé csaknem Zvornikig húzódva és Szerajevo környékét is magába foglalva, a palaeozói rétegeket teljesen elborítja. E hatalmas takaró alól a palaeozói képződmények az ország délkeleti és keleti részén bukkannak ismét fölszínre. Hasznavehető ásványokból és érczekből a triász eddigelé szolgáltatott csekély ólomfényt és czinóbert. Fontosabbak a mangánérczek és a vasérczek; amazok Konjicánál és Čevljanovićnál a triász alapján nagy tömegekben találhatók és igen élénk bányászat tárgyai. Végűl említendők még olyan források, a melyek kősó előfordúlására nuutatnak.
Jura-kori mészkövek legkivált Bosznia nyugati vidékén és Herczegovina éjszaki részében fordúlnak elő a triász rétegekre telepedve, melyeket több helyen krétaképződmények borítanak.
Krétaképződmények nagy tömegben vannak kifejlődve és az alpesi képződményekhez csatlakoznak. Ezek Bosznia nyugati részén jelennek meg s Herczegovinának igen nagy részét elborítják. A palaeozói képződmények csak egyetlen, de hatalmas vonúlatban jelennek meg Banjaluka és Žepće között; míg ellenben a keleti határon Višegradnál csak némi maradványai találhatók.
Az ifjabb fliss csapása Novi-Kostajnicától indúl ki s éjszaki Bosznián át délre haladva, miután az Olovo-Majevica planina vonalán elérte legnagyobb szélességét, Zvornik és a szerbiai Luznica között nagyon megkeskenyedve jut el a Drinához. A palaeozói vonúlat déli oldalán a fliss-képződmények csak keskeny csíkot alkotnak a melybe Čemernicától éjszaknyugatra a Narenta forrásvidéke van bevágódva. A fliss azonban csak részben tartozik a krétaperiodusba, részben harmadkori eredetű és a határukat ritkán alkotják, rnint példáúl Dobojnál, eoczén-kori nummulitos mészkövek. A fliss-komplexus márgákból, homokkövekből, mészkövekből, jáspistartalmú kovás rétegekből és végűl nagy szerpentin-betelepedésekből áll, a melyek olivinos kőzetekből, olivinos gabbróból és szarufény kőzetekből keletkeztek. A boszniai flisst épen e szerpentin-előfordúlások kapcsolják össze az Apenninek fliss-képződményeivel és a görögországi krétarétegekkel. Míg a jurában nem találtak hasznavehető ásványokat, a flissben kisebb mangán-telepecskék fordúlnak elő. Sok helyen találhatók a szerpentinekben kisebb krómércz-kiválások.
A harmadkori periodust csekély terjedelműleg a Dobojnál és a Mosztárnál kibukkanó eoczén-kori nummulitos meszekben és Herczegovina délnyugati részén egyetlen keskeny, hosszú vonúlatban mutatták ki.

A Száva melléke Boszna-Bródnál.
Csikos Bélától
Az ó-harmadkori (palaeogén) képződményeknél sokkal fontosabbak az új-harmadkoriak (neogén) különösen Boszniában, kevésbbé Herczegovinában, és pedig mind nagy kiterjedésöknél fogva, mind gyakorlati szempontból is. Ezek részint tengeri, részint édesvízi lerakódások; de a félig sós víziek sem hiányzanak. A tengeri neogént eddigelé Boszniának csupán éjszaki és éjszaknyugati részében ismerik; egy vonúlata Kostajnicától a gradiskai síkságig húzódik, egy másik Derventtől nyugatra a Száva mellékén bukkan elő és keskeny csík alakjában délkelet felé a Spreča völgyéig nyomozható. Kisebb, szigetszerű előfordúlásait nem tekintve, egy-egy nagyobb részlete Gradačacnál, meg Dolnja- és Gornja-Tuzla közt található; az utóbbit kősó-tartalma teszi igen fontossá. A tengeri neogén lerakódások sorozatában eddigelé a mediterrán-, a szármata- és a kongéria-kor képződményei vannak kimutatva.
Nagyobb elterjedésűek a neogén-kor édesvízi képződményei, a melyek azért nagy fontosságúak, mert a két tartománynak roppant mennyiségű kőszén-kincseit foglalják magukban. Ezek részben hosszú és széles vonúlatokban jelennek meg, így Prjedortól Banjalukán át Kotor-Varošon túlig, az alsó Vrbas-völgy síkságától Tešanjig, Derventtől keletre a Száva felé, a Majevica éjszaki részén Srebreniktől Zvornikig. Boszniában és Herczegovinában ezek a képződmények számos, helyenként igen nagy medenczét töltenek be.
A diluvium korába sorozható képződmények a hegységekbe magasan fölterjednek, így a Vrbas felső vidékén, a Lašva középfolyása mellett és a Fojnica patak völgyében. Valaha sok arany volt bennök s a rómaiak idejében, de még később is mosták belőlök a nemes fémet. A Száva felé terjedő lapályokon, így különösen a Posavinában, hatalmas alluviális tömegek terűlnek el, mint a nagyobb folyók völgytágúlataiban is mindenütt. A jelenkori képződmények között a mésztufák említendők, a melyek Jajca és Jezero között a plivai fölséges folyóvízi terraszokat alkották.
Kitörésbeli kőzetekben, és pedig a legkülönbözőbb korúakban, nincs hiány az országban. A gránitokat már említettük. A palaeozói terűlet számos hontján kvarcz-porfirok, dioritok és porfiritok bukkannak elő. Ugyanebből a képződményből tört ki a srebrenicai nagy eruptiv-tömzs, mely azonban alkalmasint harmadkori eredetű. Ebben ezüsttartalmú ólomfény található, a melyet már a rómaiak idejében erősen bányásztak. A triászból a Rámának a Narentába torkollásánál egy érdekes diorit-tömzs bukkan föl. Ezekhez járúlnak még a magláji trachit-kúp és a doboji várhegy andezit-kúpja, mint különösen feltűnő képződmények.
A két tartomány tektonikai alkotása bonyolódott természetű s eddigelé még épenséggel nincs kimerítőleg földerítve. Éjszaknyugati Boszniában a hegységek csapása általában véve, valamennyi képződményt beleértve, éjszaknyugat-délkeleti irányú; míg ellenben a délkeleti rész hegységei csaknem merőlegesen szögellenek amazokra. A gyűrődések és messze kiterjedő törések bizonyára már a legrégibb lerakódások képződése idejében mentek végbe és az ó-harmadkor idejéig tartottak. E hosszú periodus alatt Boszniát és Herczegovinát tenger borította. A neogén-kori édesvízi lerakódások képződésének ideje még nincs pontosan megállapítva, de abban az időben Bosznia és Herczegovina, vagy legalább legnagyobb része már bizonyára kiemelkedett a tengerből. A gyűrődések azonban a neogén-korral még nem végződtek be, mert még ezeket a képződményeket is sok helyen fölállogatták és megzavarták.
Szerfölött számosak a legkülönbözőbb összetételű ásványos források és hőforrások, a melyek közűl a Szerajevo melletti Ilidse, Banjaluka és a Višegraddal szomszédos Banja hévvizei, továbbá a kiseljaki és magláji savanyúvizek, valamint a Srebrenica melletti arzénes források részben már ősidők óta ismeretesek és híresek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi