Néphit.
Néphit.
A román hiszi, hogy vannak szellemek, a melyek őt, övéit és állatjait egészségükben, jóllétükben megronthatják vagy elősegíthetik; azért a babonának számos nemét gyakorolja ellenük. A gonosz szellemek hatalmukat az ördögtől nyerik, ki a fekete világban lakik, de feljő a fehér világba is, hogy ártson az embereknek.
Havasi isztina belseje.
Melka Vinczétől
A levegőbeli gonosz szellemek az iele-k, a kik dînsele, frumoase, vîntoase, zîne, măestre, bune, milostive, şoimane, puternice, stb: nevek alatt is előfordulnak. Ezek a levegőben élnek; megrontják az embert, testében bizonyos szakgató fájdalmat idéznek elő. Az ursitoare-k (sorsvetők) alatt két, három, más helyt tizenkét női szellemet értenek, a kik a születés után a hetedik nap éjszakáján megjelennek a gyermek ágyánál és határoznak jövendő sorsa fölött. A moroiu kereszteletlenűl meghalt gyermekből lett boszorkány, a mely éjfélkor kijő macska vagy kutya alakjában a sírból és csak az utolsó kakasszóra tér oda vissza. A boszorkányok (strigoi) többnyire olyan vén asszonyokból lesznek, kik bizonyos bűv-erő elnyeréséért még életökben eladják magukat az ördögnek. Vannak férfi boszorkányok is. A prikulics – ember vagy állat – legtöbbször kutya és farkas alakjában járó kisértet; hatalma nem emberfölötti, mert a kutyák gyakran szétszakgatják, sőt tetten érés esetén az emberek is agyonverhetik. Hatalma május hónappal kezdődik és az első fagykor megszűnik. A spiritust az ördög adja a kuruzslónőnek, a ki annak mindenben engedelmeskedik. A spiritus rendszerint záptojásból búvik elő s mindentudó; innen van a varázslónő mindentudósága is. Vęrcolaci, holdbeli farkasok, melyek holdfogyatkozáskor megeszik a holdat. A şolomonár (garabonczás diák) felhőket hajt és jégveréssel sújtja a mezőt. Vannak contra-şolomonár-ok is, a kik az előbbieket működésükben megbénítják, sárkányokon lovagolnak; melyek valamely tóban laknak. A mesevilág számtalan alakjai közé tartoznak a brălaur, a zmeu, stb. sárkányféle alakok is.
