318II. A konzervatív ellenzéki lap átalakulása kormánylappá: a Magyar Hírlap és a Budapesti Hírlap
318II. A konzervatív ellenzéki lap átalakulása kormánylappá: a Magyar Hírlap és a Budapesti Hírlap
1849 nyarán Schwarzenberg herceg kifejtette, hogy a forradalom következtében Magyarország minden történeti jogát eljátszotta. Ezzel a tétellel a magyar konzervatívokat is az ellenzék sorába iktatta, sőt befolyásuk és mozgásterük arányában a legveszedelmesebb ellenzéknek tartotta. Mégis szükségszerűen meg kellett hagyni a hivatalában több olyan konzervatívot vagy hozzájuk közelállót, aki vállalta az együttműködést. Ezzel megteremtődött az elvek és a közigazgatási tevékenység zavarosságának egyik feltétele. Így történhetett meg, hogy Szentiványi Vince szava döntő súllyal szólalt meg az újrainduló magyar sajtó lehetőségeinek, szellemének meghatározásakor. Szentiványi korábban helytartósági tanácsos, ekkor pesti kerületi főbiztos volt, s a kerület katonai parancsnoka éppúgy hozzá fordult a sajtóügyek véleményezéséért, mint Geringer, a polgári kormányzó. Szentiványi tanácsára engedélyezték az ókonzervatívokkal rokonszenvező Vida Károly lapját, s indulhatott meg az után két nappal, 1849. november 15-én a Magyar Hírlap Szilágyi Ferenc szerkesztésében.
1. Az összbirodalom híveinek veresége a félhivatalos lapnál
2. A MAGYAR HÍRLAP (1849–1852) a nemzet és a földbirtokosság nevében
3. Kormánylap, amely népszerű is akart lenni: a BUDAPESTI HÍRLAP (1853–1856)
4. A BUDAPESTI HÍRLAP helyzetének megszilárdítása bürokratizált alapon (1856–1860)
