III. SZÍN.
Más szoba ugyanott.
Király jő Kisérettel.
KIRÁLY.
Utána küldtem, s a testet nyomozni.
Minő veszély, hogy ez ember szabad!
De szigorú törvényt nem láthatunk rá,
Mert a zavargó népség kedveli,
A mely nem észszel, csak szemmel szeret;
S ilyenkor a bűn ostorát tekintik,
Soha nem a bűnt. Ezt hogy elsimítsuk,
E rögtön útja régi terv gyanánt
Legyen kiadva; mert kétségb’esett
Nyavalyán kétségb’esett gyógyszer segít,
Rosenkrantz jő.
Vagy épen semmi. – Nos, mi történt?
Utána küldtem, s a testet nyomozni.
Minő veszély, hogy ez ember szabad!
De szigorú törvényt nem láthatunk rá,
Mert a zavargó népség kedveli,
A mely nem észszel, csak szemmel szeret;
S ilyenkor a bűn ostorát tekintik,
Soha nem a bűnt. Ezt hogy elsimítsuk,
E rögtön útja régi terv gyanánt
Legyen kiadva; mert kétségb’esett
Nyavalyán kétségb’esett gyógyszer segít,
Rosenkrantz jő.
Vagy épen semmi. – Nos, mi történt?
ROSENKRANTZ.
Hová rejté el a hullát, uram,
Nincs mód kitudni tőle.
Hová rejté el a hullát, uram,
Nincs mód kitudni tőle.
KIRÁLY.
| S hol van ő? |
ROSENKRANTZ.
Kün őrzi társam, és parancsra vár.
Kün őrzi társam, és parancsra vár.
KIRÁLY.
Hozzák előmbe.
Hozzák előmbe.
ROSENKRANTZ.
Ha! Guildenstern! hadd jőjön a királyfi.
Hamlet és Guildenstern jönnek.
Ha! Guildenstern! hadd jőjön a királyfi.
Hamlet és Guildenstern jönnek.
KIRÁLY.
No, Hamlet, hát? hol van Polonius?
No, Hamlet, hát? hol van Polonius?
HAMLET.
Vacsorán.
Vacsorán.
KIRÁLY.
Vacsorán! Hol?
Vacsorán! Hol?
HAMLET.
Nem a hol ő eszik, hanem a hol őt eszik: az államférgek bizonyos gyülekezete épen nekiesett. Mert hát életrendünk egyedűli hatalmassága a féreg: mi minden egyéb teremtményt meghízlalunk, hogy magunkat hízlalhassuk; magunkat pedig a pondrónak hízlaljuk. A kövér király, meg a sovány koldus, csak más-más fogat étel: két tál egy asztalon: s azzal vége.
Nem a hol ő eszik, hanem a hol őt eszik: az államférgek bizonyos gyülekezete épen nekiesett. Mert hát életrendünk egyedűli hatalmassága a féreg: mi minden egyéb teremtményt meghízlalunk, hogy magunkat hízlalhassuk; magunkat pedig a pondrónak hízlaljuk. A kövér király, meg a sovány koldus, csak más-más fogat étel: két tál egy asztalon: s azzal vége.
KIRÁLY.
Haj, haj!
Haj, haj!
HAMLET.
Azonegy ember halászhat a féreggel, mely egy királyból evett; s ehetik a halból, mely ama férgen hízott.
Azonegy ember halászhat a féreggel, mely egy királyból evett; s ehetik a halból, mely ama férgen hízott.
KIRÁLY.
Mit akarsz ezzel mondani?
Mit akarsz ezzel mondani?
HAMLET.
Semmit, csak megmutatni, hogyan tehet egy király körútat a koldus bendőjén által.
Semmit, csak megmutatni, hogyan tehet egy király körútat a koldus bendőjén által.
KIRÁLYNÉ.
Hol van Polonius?
Hol van Polonius?
HAMLET.
Az égben: akár nézesse meg; ha ott nem lelik, keresse önmaga a másik helyen. De, igazán, ha ez egy hóban rá nem akad, csak szimatolja, mikor a lépcsőn felfelé jő a csarnokba.
Az égben: akár nézesse meg; ha ott nem lelik, keresse önmaga a másik helyen. De, igazán, ha ez egy hóban rá nem akad, csak szimatolja, mikor a lépcsőn felfelé jő a csarnokba.
KIRÁLY.
| Keressétek ott. | (Némely kisérőkhöz.) |
HAMLET.
| Megvár, míg oda értek. | (Kisérők el.) |
KIRÁLY.
Hamlet, tulajdon biztosságodért –
Mely drága nékünk, mint fájdalmas az,
A mit cselekvél – tetted számkiűz
Hév gyorsasággal: készűlj fel tehát.
A gálya készen, a szél kedvező,
Kiséreted vár, s minden készülőt
Ver Angliába.
Hamlet, tulajdon biztosságodért –
Mely drága nékünk, mint fájdalmas az,
A mit cselekvél – tetted számkiűz
Hév gyorsasággal: készűlj fel tehát.
A gálya készen, a szél kedvező,
Kiséreted vár, s minden készülőt
Ver Angliába.
HAMLET.
| Angliába? |
KIRÁLY.
| Úgy van. |
HAMLET.
Jó.
Jó.
KIRÁLY.
| A bizony; ha tudnád czéljaim’. |
HAMLET.
Látok egy cherubot, a ki látja őket. – No, de jerünk Angliába. Isten veled, édes anyám!
Látok egy cherubot, a ki látja őket. – No, de jerünk Angliába. Isten veled, édes anyám!
KIRÁLY.
Hát szerető atyád, Hamlet?
Hát szerető atyád, Hamlet?
HAMLET.
| Anyám, mondom. Apa és anya férj és nő; férj és nő egy test; és így: anyám. Jerünk, Angliába! | (El.) |
KIRÁLY.
Nyomába rögtön; csaljátok hajóra:
Tüstént; ma éjjel induljon nekem.
El, a pecsétlés megvan, és egyéb
Ez ügyre tartozó: siessetek.
Angol király, ha tartasz valamit
Barátságomra (és tarthatsz pedig,
Mert most is érzed nagy hatalmomat,
Mert sebhelyed még most is új, vörös
A dán fegyvertől, és félelmed önkint
Adót fizet nekünk), nem langyosan
Veszed kegyúri meghagyásomat,
Mely a levélben kérve sürgeti
Hamlet halálát. Tedd meg, Anglia;
Mert mint aszúkór dúl véremben az:
Légy orvosom te. Míg az téve nincs.
Nyomába rögtön; csaljátok hajóra:
Tüstént; ma éjjel induljon nekem.
El, a pecsétlés megvan, és egyéb
Ez ügyre tartozó: siessetek.
| (Rosenkrantz és Guildenstern el.) |
Barátságomra (és tarthatsz pedig,
Mert most is érzed nagy hatalmomat,
Mert sebhelyed még most is új, vörös
A dán fegyvertől, és félelmed önkint
Adót fizet nekünk), nem langyosan
Veszed kegyúri meghagyásomat,
Mely a levélben kérve sürgeti
Hamlet halálát. Tedd meg, Anglia;
Mert mint aszúkór dúl véremben az:
Légy orvosom te. Míg az téve nincs.
| Kedvet nekem nem hoz szerencse, kincs. | (El.) |
