VI. SZÍN.
Más szoba, ugyanott.
Horatio és egy Szolga jönnek.
HORATIO.
Mik a velem beszélni akarók?
Mik a velem beszélni akarók?
SZOLGA.
Hajósok; azt mondják, levelet hoztak.
Hajósok; azt mondják, levelet hoztak.
HORATIO.
Nem t’om, ki üdvözölne, – a világ
mely résziből? ha csak nem Hamlet úr.
Hajósok jönnek.
| Hadd jőjenek be. | (Szolga el.) |
mely résziből? ha csak nem Hamlet úr.
Hajósok jönnek.
1. HAJÓS.
Isten áldja, uram.
Isten áldja, uram.
HORATIO.
Áldjon meg téged is.
Áldjon meg téged is.
1. HAJÓS.
Meg is, uram, ha tetszik ő szent felségének. Levele van, uram, az a követ küldi, a melyik útban van Anglia felé; ha kegyelmed a Horatio, a mint hallom.
Meg is, uram, ha tetszik ő szent felségének. Levele van, uram, az a követ küldi, a melyik útban van Anglia felé; ha kegyelmed a Horatio, a mint hallom.
HORATIO (olvas).
„Horatio, ha soraim’ átfutod, juttasd ez embereket a királyhoz, leveleket visznek oda is. Alig valánk tengeren két nap, egy ugyancsak harczias készületű kalózhajó üzőbe vett. Látva, hogy vitorlánk lassú, kénytelenségből nekibátorodánk: én tusa közben átugrottam hajójokra; mely azon perczben eltávozott a mienktől, s így én fogva maradtam, egyedül. Irgalmas tolvajként bántak velem: de tudták, mit csinálnak, jó váltságdíjt kell nekik fizetnem. Juttasd a királyhoz leveleimet, magad pedig siess hozzám, emberhalálból. Oly szót súgok füledbe, hogy megnémulsz belé; pedig a szó még nagyon léha, súlyos tartalmához képest. E jó emberek ide vezetnek, hol én vagyok. Rosencrantz és Guildenstern folytatják útjokat Anglia felé; rólok is sok beszélni valóm van. Isten veled.
Jertek velem, majd útasítlak én
E levelekkel, annál sürgetőbben,
„Horatio, ha soraim’ átfutod, juttasd ez embereket a királyhoz, leveleket visznek oda is. Alig valánk tengeren két nap, egy ugyancsak harczias készületű kalózhajó üzőbe vett. Látva, hogy vitorlánk lassú, kénytelenségből nekibátorodánk: én tusa közben átugrottam hajójokra; mely azon perczben eltávozott a mienktől, s így én fogva maradtam, egyedül. Irgalmas tolvajként bántak velem: de tudták, mit csinálnak, jó váltságdíjt kell nekik fizetnem. Juttasd a királyhoz leveleimet, magad pedig siess hozzám, emberhalálból. Oly szót súgok füledbe, hogy megnémulsz belé; pedig a szó még nagyon léha, súlyos tartalmához képest. E jó emberek ide vezetnek, hol én vagyok. Rosencrantz és Guildenstern folytatják útjokat Anglia felé; rólok is sok beszélni valóm van. Isten veled.
| Az, ki tudod már, hogy híved, |
| Hamlet.” |
E levelekkel, annál sürgetőbben,
| Hogy a küldőjéhez vezessetek. | (Mind el.) |
)
