A költészet legősibb rezdülései minden valószínűség szerint lírai jellegűek voltak, a primitív ember érzelmi reflexióit fejezték ki, s azt a természetben és munkában átélt ritmusban szólaltatták meg. A váratlan, érthetetlen események, megrázkódtatások élményei, valamint az emberi munka testi-lelki benyomásai mitikus képzeteket, illetve a munka ritmusát plántálták be a líra kezdeti megnyilvánulásaiba. Legősibb típusaivá így a természetfeletti erőkkel kapcsolatot tartó rituális ének és a munkát megkönnyítő munkadal válhattak. Ez a primitív líra a matriarchátus viszonyai között a nők ajkán szólalhatott meg először, s innen eredhet, hogy a fejlődésben visszamaradt népeknél és a folklórban a líra szinte máig elsősorban a nők műfaja maradt. A líra ősi termékeinek kötött szövege még olyannyira sem volt, mint a folklór-alkotásoknak általában. Nem alakultak ki még variálódó énekszövegek sem, hanem csak énektípusok – az alkalomnak megfelelően, esetenként rögtönzött szövegekkel. Ezekben csak bizonyos refrénszerű formulák (a mitikus erőket idéző varázsformulák, jajgatás, a munkaritmust ismétlő vagy hangutánzó refrének stb.) állandósultak, egyébként azonban csak bizonyos tartalmi-szerkezeti sémájuk volt, melybe mindig az időszerű mondanivalót lehetett belefoglalni. Az ősi magyar líra emlékeit szövegszerűen ezért hiába keresnénk, legfeljebb egyes típusait remélhetjük kikövetkeztetni. Közülük megnyugtató bizonyossággal a tudomány ez ideig csupán háromnak az egykori meglétét tudta kimutatni. Kialakultabb ismereteink azonban csak a sámánénekről vannak, a másik kettőről, a munkadalról és a siratóénekről vajmi keveset tudunk.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.