IV. Szilágynagyfalu nyelvjárása

Full text search

IV. Szilágynagyfalu nyelvjárása
Nyelvjárásunknak legszembetűnőbb sajátságai figyelhetők meg a Tövisháton és a Berettyó-mentén – írta Petri Mór, a Szilágyság kitűnő ismerője. Tájnyelvünknek egyik igen fontos jellemzője az i-zés és a zárt ë megléte. Szilágynagyfalu és környéke az északkeleti magyar nyelvjáráshoz, az i-ző alegységhez tartozik, mint ahogy egyébként az egész Berettyó mente falvai: Alsóvalkó, Borzás, Bagos, Bürgezd, Zovány, Ipp, Kémer és Lecsmér. Az i-ző alegység nem teljesen azonos jellegű. Megkülönböztető az ë és az e ~ e fonéma, bár nem mindenki beszédére jellemző. Néz – níz, kender – kendër, mókus – móukos, evett – ett ~ evëtt.
Röviden a nagyfalui nyelvjárás jellegzetes vonásairól, a hangtani és alaktani jelenségekről. Olyan szavakban, amelyekben i hangot kell a köznyelvi norma szerint ejteni, é hangot mondanak. Például: véz – víz, téz – tíz. Idegen szavakban é hangot ejtenek a szabályos i hang helyett: szelvész – szerviz, készlet jelentésben. Gyakoriak az i helyett ejtett e-é hangok: geleszta – giliszta, mindég – mindig, amég – amíg, vagy e hang helyett é-t ejtenek, például téj – tej, téjfel – tejfel.
Jellemző az ú-zás, ű-zés: lú – ló, hun – hol, otthun – otthon. A toldalékokban: -bul, -bül, -rul, -rül, -tul, -tül /-ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től. pl. lű – lő, bűr – bőr, kű – kő, üjjű – héja. Más hangot ejtenek, vagy betoldanak egy-egy hangot a szó szabályos hangalakjába. Például: bihaly – bivaly, tángyír – tányér, Bérékjó – Berettyó, fücfa – fűzfa. Jellegzetes a megnyújtott magánhangzó használata. Ha az e hangot még egy mássalhangzó követi, elhagyják az e hangot: szíp, nígy, víge, lípés, vendíg, pínz, díl, ilőlény és így tovább. Itt kell megemlítenünk, az u és ü jelentkezését szóvégi ó, ő és ű helyén. Például: lu, kü, csü, lü, szü és így tovább.
Az is jellemző a szilágynagyfalui nyelvjárásra, hogy a hosszú ó, ő és ű helyén rendszerint diftongust – ou, öü, éi, ié – ejtenek, akárcsak az északkeleti nyelvjárás többi részében. Például: jou – jó, vout – volt, drout – drót, fout – folt, kéis – kés. Az alaktani rendszer terén a Berettyó-felvidéki nyelvjárás egyik jellegzetes vonása még, hogy az ad, hagy, kel, lel igetöveket megőrzött régiségként hosszú magánhangzóval ejtik: ád, hágy, kél, lél. Nagyon gyakori jelenség a -ból, -ből l-jének lekopása is: házbú, házru, kerbü, embertü stb. Ugyancsak megőrzött régiségként még hallható a -ni és a -nu határozórag. A -ni rag -nál, -nél, -hoz, -hez, -höz helyett. Például megyek nagymamámni – nagymamámhoz, voltam Borini – voltam Borinál. Józsiékni van – Józsiéknál van, Józsiékni ment – Józsikékhoz ment, Józsiékni jön – Józsiéktól jön.
Az igeragozásnál az ikes személyragok csaknem teljesen háttérbe szorulnak az iktelen igékkel szemben. Például: eszek, eszë – eszel, eszik; ennék, enné – ennél, enne; egyek, egyé – egyél, egyen. Jellegzetes a birtokviszonyt jelölő birtokos jelzős szószerkezet is. Például: Feri házok – Feriék háza, Klári kutyájok – Kláriék kutyája.
Jellemző a tájszavak széles körű használata. Például: málé – kukorica, kolompir – burgonya, csukos – dölyfös, bróza – szódabikarbona, lozsbátol – pancsol, palozsma – csalitojás. Puju – bivalyborjú; frissen kifeslett, kihullott gesztenye. Zok – a megfelelően meg nem kelt, emiatt nagyon tömör kenyér vagy kalács. Pillangósig – telt edény, azaz annyira megtöltötték, hogy már-már kirepül belőle a folyadék.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi