Bár a légkör – anyagi összetételét illetően – nagy magasságig egynemű, nem ez a helyzet például a hőmérséklet függőleges menti eloszlásánál. Éppen ennek a meteorológiai elemnek a magasság szerinti változása alapján osztható a légkör rétegekre (szférákra).
A legalul fekvő troposzférában – vastagsága nagyjából 10-12 km – felfelé haladva km-enként 6 °C-kal csökken a hőmérséklet. Míg a talajfelszínen a hőmérséklet átlagosan 15 °C, addig e réteg felső határán megközelíti a –60 °C-ot. Ebben a rétegben zajlanak le az időjárásunkat közvetlenül alakító folyamatok: felhő- és csapadékképződés, ciklonok, frontok keletkezése és vonulása stb. Fölötte, a sztratoszférában felfelé haladva először alig, majd 30 km-től 50 km-ig felfelé jelentősen emelkedik a hőmérséklet, megközelíti a 0 °C-ot. Azután újra csökken; az 50 és 80 km között elhelyezkedő mezoszféra tetején –80, –90 °C van, ez légkörünk leghidegebb része. Fölötte a hőmérséklet újabb és igen erőteljes emelkedése figyelhető meg. Erről kapta nevét is: termoszféra. Ebben a rétegben a gázok jórészt ionizált állapotban vannak, ezért szokás ionoszférának is nevezni.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.