A Napból jövő sugárzásnak csak kb. 40%-a jut le a földfelszínre, a többi visszaverődik, elnyelődik, szóródik. A leérkező energia azonban évről évre ugyanannyi, de ugyanannyi a Föld és a légkör hővesztesége is, tehát a kettő között egyensúly van. Területileg természetesen nagyok a különbségek: az Egyenlítő környéke egészen a 30° északi és déli szélességi körig sugárzási energiatöbblettel rendelkezik, míg a Föld többi részén ez az egyenleg negatív. A levegő földi méretű mozgása, az általános légkörzés vagy cirkuláció gondoskodik arról, hogy a hőtöbblet az energiahiányos területekre kerüljön. Így a Föld minden pontján sok év átlagában gyakorlatilag termikus egyensúly áll fenn. Ezért beszélhetünk egy-egy hely éghajlatáról, ami éppen ezt az egyensúlyi helyzetet írja le.
Az utóbbi években egyre többen aggodalommal kérdezik, vajon elég stabil-e ez az egyensúlyi helyzet. Az aggodalom forrása a légkör növekvő szén-dioxid-tartalma (CO2). Ez a gáz a napból jövő rövidhullámú sugarakat átereszti, ugyanakkor a földfelszín jóval hosszabb hullámú hőkisugárzását elnyeli és részben visszaveri. Ezáltal elképzelhető – s erre számítások is vannak -, hogy a jövő század közepére a légkör CO2-készletének növekedése miatt a Föld légkörének középhőmérséklete a felszín közelében 2-4 °C-kal emelkedik. Persze lehetnek a légkörrel szoros kölcsönhatásban álló hidroszférának (óceánok, sarki jégtakarók, hófelszín) olyan, eddig még kellően nem ismert szabályozó rendszerei, amelyek ezt a tendenciát esetleg fékezni tudják.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.