Az iszlám

Full text search

Az iszlám
A világ második legelterjedtebb vallása. Befolyása Marokkótól Indonéziáig, Jugoszláviától Tanzániáig több kontinensre kiterjed. Szülőföldje az Arab-félsziget, a mai Szaúd-Arábia. Itt, a Vörös-tenger partjához közeli kereskedővárosban, Mekkában született i. sz. 570 körül a Próféta, az iszlám vallás alapítója, Mohamed. Születése idején a félsziget nomád beduin törzsei „pogányok” voltak; sok istent, megszemélyesített természeti erőket, fétiseket, bálványokat imádtak. Az erős vagyoni differenciálódás, a törzsi-nemzetiségi keretek fellazulása és külső (főként zsidó és keresztény) vallási és kulturális hatás kedvező feltételeket teremtett új vallási mozgalmak kibontakozásához.
A hagyomány szerint Mohamed prófétaként való fellépése valamikor 610 körül történt. Az általa előadott, kezdetben még kiforratlan tanítás lényege az egyetlen istenben, ar-Rahmanban (a Könyörületes), ill. később Allahban való hit. Mohamed sokat merített a zsidó és keresztény vallásból és saját tevékenységét az Egyisten hitén megtisztításában és helyreállításában jelölte meg. Élesen elutasította az ősi vallási hagyományt, a nemzetiségi társadalmat, s az első időben hevesen kikelt a gazdaság ellen. A próféta helyzete hagyományellenessége és radikális szociális felfogása miatt hamarosan tarthatatlanná vált Mekkában, ezért kevés hívével együtt átköltözött a szomszédos városba, Medinába. Az esemény hagyományosan elfogadott időpontja – 622. július 16. – a muszlim időszámítás kezdete, egyben az iszlám önálló vallásként való megszületésének napja. Mekkával ellentétben az új vallás Medinában és a félsziget nomád törzsei között gyors sikereket ért el; a 620-as évek második felében gyorsan növekedett Mohamed követőinek száma, amikor pedig 630-ban diadalmasan visszatért Mekkába, immár az egész félszigetre kiterjedő, vallási alapon szervezett birodalom urának tekinthette magát. Ez az újkeletű uralom nem volt hosszú életű, mivel a Próféta 632-ben, hite világméretű kiterjedésének küszöbén meghalt.
Az iszlám hitfelfogásának részletes kidolgozására a medinai periódusban került sor. Felfogása szerint az igaz hiten lévők egyetlen nagy családot, közösséget alkotnak (umma), amelyben – Isten előtt – minden muszlim egyenlő. Allah, aki prófétája útján törvényt ad híveinek, az egyetlen isten, a Világmindenség ura és teremtője, a világfolyamat irányítója. Az ő ítélőszéke elé kerülnek az elhaltak, hogy hitüknek és tetteiknek megfelelően a pokol kínjaira vagy a hét mennyország gyönyörére találtassanak méltónak. A világ végén Allah megváltót (Mahdi) küld, és elkövetkezik az utolsó ítélet.
Mohamed tanítása szerint Allah örök, mindenható, láthatatlan. Ő a fény és az értelem; az égben lakik, trónusán ülve kezében sorstáblát és írónádat tart. Ő alkotta az első embert, Ádámot, s a teremtés pillanatában létrehozta valamennyi ember lelkét. E lelkek trónusa körül várják, hogy földi testbe költözzenek. Mohamed tanításában az emberiség őstörténete a bibliai őstörténettel azonos, így a bibliai hagyományt követi a próféta tanítása Ábrahám, Mózes, József történetének feldolgozásában. A zsidó és a keresztény hagyományra támaszkodik Mohamed a próféták szerepének meghatározásakor is. Allah 313 prófétát küldött, hogy tolmácsolják szavát az embereknek. Ezek sorában van Ábrahám, Izsák, Mózes és Jézus is, de az ő tolmácsolásukban, a zsidók és a keresztények hitében Allah üzenetének eredeti értelme elhomályosult. Maga Mohamed, az utolsó próféta, a Próféták Pecsétje az, akinek szavában isten akarata teljességre jut.
Az iszlám tanítása szerint az igaz hivőnek öt alapelvet kell elfogadnia, ötféle kötelezettséget kell teljesítenie. Ezek sorában a legfontosabb az egyistenhit, annak a hitnek és hitvallásnak az elfogadása és képviselete, mely szerint „egy az isten és Mohamed az ő Prófétája”. Hasonlóképpen a muszlim kötelezettségei közé tartozik a napi ötszöri, Mekka felé leborulva elmondott ima, amelynek végrehajtási módjait később aprólékosan szabályozták. Ugyancsak alapvető előírás, hogy a híveknek évente – később életük folyamán egyszer – el kell zarándokolniuk a szent helyekre, Mekkába és Medinába. Mohamed megőrizte a mekkai kaaba-kő pogány időkből származó tiszteletét, a szentélye körül lezajló évenkénti szertartások az iszlám legnagyobb kultikus eseményei. A hívőknek adakozniuk is kell a szegények javára: az előírás szerint jövedelmük meghatározott hányadát a közösség rendelkezésére kell bocsátaniuk. Végül a próféta böjtöt is előírt híveinek: Ramadan havában a muszlim napkeltétől napnyugtáig nem ehet-ihat s az élet minden területén önmérsékletet kell gyakorolnia.
Az iszlám tiltja Isten és az ember képi ábrázolását, a szeszes italok fogyasztását. A sémi kultúrák tradíciójának megfelelően vannak étkezési tiltások is; ilyen pl. a sertéshús fogyasztásának tilalma. Mohamed vallása kizárólagos igénnyel lép fel, mint egyedüli igaz hit; ennek megfelelően fontosnak tekinti a hit terjesztésének feladatát. Ezt a célt szolgálja a Szent Háború tanítása, a hit fegyveres terjesztésének prófétai útmutatása. A többistenhívőkkel szemben az iszlám türelmetlenséget hirdet, a zsidókkal és a keresztényekkel, az egyistenhívőkkel szemben viszont türelmet ajánl. Sem Mohamed, sem a későbbi hittudósok nem tesznek különbséget vallási és politikai közösség között; a hit elvei az élet minden területén, így a politikai és államéletben, a jogban, a gazdaságban és a kultúrában egyaránt irányadóak.
Mohamed életében csak élőszóban tanított. Tanainak feljegyzéseiből állították össze a 650-es évekig az iszlám szent könyvét, a Koránt, amely Allah (Mohamed általi) kinyilatkoztatásait tartalmazza. A 114 szúrából, fejezetből álló gyűjtemény az iszlám mitológiája és etikája, a próféta élettörténete és beszédeinek foglalata, kegyes olvasmány és az írás-olvasás elsajátításának elemi eszköze. Szövege körül hamarosan értelmező-magyarázó irodalom alakult ki, s ebből fejlődött ki a muszlim vallásjog és teológia tudománya. A Korán azonban nem az egyedüli hitforrás; a próféta életére és tevékenységére vonatkozó Hagyomány (szunna) gyűjtése már a 650-es években megkezdődött. Ezen túl a muszlim hittudósok hitelvek forrásának tekintik a vallási dolgokban való közmegegyezést, egyetértést, valamint az analógia elve szerint levezetett tételeket is. Az első évtizedektől kezdve eltérő nézetek alakultak ki egyes vallási előírások értelmezésében; ennek megfelelően a későbbi iszlám négy nagy és számos kisebb rituális irányzata alakult ki, s fokozza e tarkaságot a népi iszlám sok helyi, egy-egy országra, tájegységre, kultúrára alapozó változatának létezése.
E jelenségek aligha kérdőjelezik meg az iszlám mint vallás egységét. De a mozgalomban már a 7. sz.-ban szakadások is történtek, amelyek fő oka nem hitelvi kérdés, hanem a Próféta utódlásának probléma volt. Azokból, akik a szűkebb családból kívántak utódokat (kalifákat) az iszlám élére, lettek a síiták (ma az összes muszlimok 8-10%-a), az uralkodó irányzat pedig az a szunnita iszlám lett, amely csupán a kalifák Mekka törzséből való származásához ragaszkodott.
Mohamed halála után néhány évvel megindult a muszlim arabok hódító háborúja. Hatalmuk alá került Szíria, Irak, Irán, Közép-Ázsia és Észak-Afrika, majd az új hit megvetette a lábát Európában is. Fél évezreden át virágzott az arab kalifátus, amely létrehozta a maga gazdag tudományát, művészetét és kultúráját. Később a törökök vették át a vezető szerepet az iszlám világában, közben pedig Mohamed vallása elterjedt Indiában és Indonéziában is. Az utóbbi évszázadban vált lendületessé az iszlám terjedése Fekete-Afrikában, s ma kevés olyan térség van a világon, ahol nem él kisebb-nagyobb muszlim közösség. A 800 millió muszlim között ma már a nem arab etnikumú népek vannak döntő többségben: ennek titka bizonnyal e vallás nemzetek feletti jellegében kereshető, aminek, az sem mond ellent, hogy közben sokfelé az iszlám tölti be a nemzeti ideológia szerepét is.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi