1959
1959
január 22. A Minisztertanács határozatot hoz a tsz-ek gazdasági megerősítéséről és a tsz-mozgalom fejlesztéséről.
január 27.–február 5. Kádár János vezetésével magyar pártküldöttség vesz részt Moszkvában az SZKP XXI. rendkívüli kongresszusán.
március 6. Az MSZMP KB ülése elemzi az SZKP XXI. kongresszusának tapasztalatait, értékeli a tsz-mozgalom eredményeit, és meghatározza a gyorsabb ipari fejlődés feltételeit.
április 3. Az Elnöki Tanács 1959. 12. sz. törvényerejű rendelete részleges közkegyelmet hirdet. Többek között Tildy Zoltán hátralevő büntetését is felfüggesztik.
április 11.–május 17. Münnich Ferenc vezetésével párt- és kormányküldöttség látogat Mongóliába, Vietnamba, Kínába és Koreába. Ápr. 27-én Pekingben magyar–kínai barátsági és együttműködési szerződést írnak alá.
május 14. Otto Grotewohl, az NDK miniszterelnöke Budapesten tárgyal.
június 4–6. N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, kormányfő vezetésével szovjet delegáció tárgyal hazánkban.
július 25. Az Elnöki Tanács 1959. 29. sz. törvényerejű rendelete 15 éves korig terjeszti ki a tankötelezettséget.
szeptember 25. Újjáalakul a Magyar Írók Szövetsége. Elnök Darvas József, főtitkár: Dobozy Imre.
november 30.–december 5. Az MSZMP VII. kongresszusán megválasztják a párt vezetőségét. A KB első titkára: Kádár János; a PB tagjai: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós; póttagok: Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, a KB titkárai: Fock Jenő, Fehér Lajos, Kádár János, Kiss Károly, Marosán György és Szirmai István
december 10–14. Kádár János vezetésével magyar delegáció utazik Szófiába, a KGST 12. ülésszakára, ahol aláírják a KGST Alapokmányát.
december 19. Csehszlovákia, Magyarország és a Szovjetunió megállapodást ír alá Moszkvában egy közös kőolajvezeték építéséről.
