Dorogi Szénbányák

Full text search

Dorogi Szénbányák
Címe: 2511 Dorog, Hantken Miksa u. 8–9. Gyárak (telepek): Alagúti Bányaüzem, 2533 Sárisáp; Anyagellátó és Anyaggazdálkodó Üzem, Dorog; Bányagépgyártó és Javító Üzem, Dorog; Brikettüzem „A”, „B” gyár, Dorog; Brikettüzem „C” gyár, 2531 Tokod; Lencsehegyi Bányaüzem, 2517 Kesztölc; Mész- és Ásványőrlő Üzem, Dorog; Szállítási és Osztályozó Üzem, Tokod; Szolgáltató Üzem, Dorog; Tervezőiroda, Dorog. Márkanév: Ovidor, Hydrop, Dekolt. Leányvállalatok, alapítások, érdekeltségek: Technoimpex Rt.; Gépipari Kft., MERCA Budapest Spanyol–Magyar Kereskedelmi Fejlesztő Kft., Budapest Bank Rt., Építőipari Rt. Fontosabb termelési ágak, termékek: dorogi brikett, konténerházak, térelemek, szivattyúk, spirálkarcolt acél- és alumíniumcsövek, hidropneumatikus úszókotrók, markolós úszókotrók, könnyű és közepes acélszerkezetek, alumínium és bronzöntvények, vibrációs adagolók, rosták, égetett mész, mészhidrát. Jelentős a gépgyártási, építőipari, mész- és ásványőrlési, valamint a tervezési tevékenység is.
Vezetői: dr. Tóth István (vezérigazgató); Radoszta István (Alagúti Bányaüzem igazgatója); Sebák József (Anyagellátó Üzem igazgatója); Zicsi István (Bányagépgyár igazgatója); Dósa Mihály (Brikettüzem igazgatója); Sziklai Ede (Lencsehegyi Bányaüzem igazgatója); Pintér József (Mészmű igazgatója); Poltzner Bernát (Szállítási és Osztályozó Üzem igazgatója); Puchner Ferenc (Tervezőiroda igazgatója). Vezetési struktúra: A vállalat államigazgatási felügyeletű, az élén vezérigazgató áll, helyettesei átruházott hatáskörben a vállalati központ funkcionális osztályai révén irányítják az üzemeket. Az üzemek önálló szervezettel oldják meg operatív feladataikat. E struktúrát 1986-ban alakították ki.
Fontosabb gazdasági mutatók (1988): vagyon 4479,2 M Ft: értékesítés nettó árbevétele 4933,0 M Ft; konvertibilis export árbevétele 52,3 M Ft; rubelexport árbevétele 1,6 M Ft; tiszta eredmény –21,8 M Ft; teljes munkaidőben foglalkoztatott átlagos létszám 5485 fő; évi átlagos összes kereset 157 766 Ft/fő; évi átlagos összes kereset az ágazat átlagához képest 93,3%.
A vállalat rövid története: Több mint 200 évvel ezelőtt kezdődött a széntermelés az annavölgyi felszíni kibúváson. A Dorog környéki bányákat előbb kisebb vállalkozók és társaságok tartották üzemben, majd 1898-ban a dorogi, csolnoki, annavölgyi és mogyorósi terület szénbányászati jogát az Esztergom-szászvári Kőszénbánya Rt. vette át (1925-ben beolvadt a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-be), a tokodi, szarkási terület pedig a Magyar Állami Kőszénbánya birtokát képezte. A múlt század végi iparosítás, az 1895-ben készült vasútvonal a széntermelés fokozatos felfutását eredményezte. Az egyre mélyebben lévő széntelepek lefejtésével egyidejűleg nőtt a vízbetörés veszélye. 1905-ben 7 akna víz alá került és mindössze 2 működő akna maradt. A víz- és tűzveszély elhárítására felfejlesztették a szivattyúzási technikát, bevezették a lefejtett területek iszaptömedékeléses elzárását. A bányaveszélyek leküzdése – nem utolsósorban az így hatékonyabbá vált tőkemegtérülés révén – egyéb ipari tevékenység kialakulását eredményezte: brikettgyártás, erőmű-üzemeltetés, mészmű-üzemeltetés, karbidgyártás, szénlepárlás, központi javítóműhelyek kialakulása, tégla-, cserép-, cementgyártás. 1945 után szinte nulláról indult a széntermelés. 1946-ban a Szénbányák állami kezelésbe került, hamarosan létrejött a Dorogi Kerületi Igazgatóság. 1948-ban megalakult a Dorogi Szénbányák Állami Vállalat. 1950-ben felvette a Dorogi Szénbányák Nemzeti Vállalat nevet, 1952-ben pedig Dorogi Szénbányászati Tröszt lett. Az energiaigény növekedése új bányanyitásokat tett lehetővé. A szénmedence 1955-ben érte el az évi 2 millió tonnás széntermelést, s termelési fénykora az 1960-as évek közepéig tartott, amikor az évenkénti termelés 2,1–2,2 millió tonna volt. 1967-től a széntermelés csökkent. Ekkor a vállalat neve Dorogi Szénbányák lett. A vízbetörések sorozatos bányaelfulladásokhoz vezettek. A szénhidrogén-felhasználás elterjedésével tovább csökkentek a szénigények. A 80-as évektől kezdve a vállalat új gazdálkodási stratégiát vezetett be: a technológia megújításával, új szervezeti intézkedésekkel – állami támogatás nélkül – biztosította a vállalat talpon maradását, és új beruházásokkal igyekezett megalapozni a dorogi szénbányászat jövőjét. Az elmúlt évtizedben két jelentős nagyberuházás volt a vállalatnál: 1981 és 1988 között nyitották meg a Lencsehegy II. bányát, ill. 1985 és 1987 között létesült a Tokodi Brikettgyár. Az exporttevékenysége számottevően bővül.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi