Politika

Full text search

Politika
I. 5–6. (18–19.) Összeül az alkotmányozó nemzetgyűlés Petrográdon. A bolsevikok és a baloldali eszerek a képviselőknek csupán 38%-át teszik ki. Mivel az eszer és liberális polgári többség nem ismeri el az okt. 25-i politikai fordulatot, a bolsevikok a gyűlést feloszlatják.
I. 6. (19.) Az alkotmányozó nemzetgyűlés szétkergetését követő lincshullám során matrózok brutálisan meggyilkolják az ideiglenes kormány 2 egykori kadet miniszterét, a kórházban fekvő Andrej Singarjovot és Fjodor Kokoskint.
I. 10–18. (23–31.) Az alkotmányozó nemzetgyűlés ellensúlyozására összehívják a munkás-, katona- és parasztküldöttek III. összoroszországi (egyesített) kongresszusát, amely soraiból megválasztja az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságot (ÖKVB). Elnöke Jakov Szverdlov. (Tagjai közül 160 bolsevik, 125 baloldali eszer, 7 maximalista eszer, 7 jobboldali eszer, 2 mensevik, 3 anarchista, 3 mensevik-internacionalista.) A kongresszus megerősíti, hogy minden hatalom a szovjeteké, bejelenti Oroszország föderatív átszervezését (a Kaukázus, Ukrajna, Belorusszia és a Baltikum nélkül).
I. 11. (24.) A bolsevik párt kb-ülésén a breszti béketárgyalások kapcsán a súlyos német követelések miatt 3 irányzat alakul ki: 1. a kényszerű különbéke hívei (Lenin, Zinovjev, Szokolnyikov, Sztálin); 2. a forradalmi háború hívei (Buharin, Preobrazsenszkij, Jakovleva); 3. egyoldalú leszerelés, de a békeszerződés alá nem írása („se béke, se háború”: Trockij, Joffe, Kresztyinszkij).
I. 15. (28.) NT-dekrétum a Munkás-Paraszt Vörös Hadsereg felállításáról.
I. A bolsevik párton belül a lenini irányvonallal szemben megszerveződik a magát „bal oldali kommunistának” nevező frakció. Vezetőik Nyikolaj Buharin, Jevgenyij Preobrazsenszkij, Karl Radek, Jurij Pjatakov és Valerian Oszinszkij (Obolenszkij). Céljuk a világforradalom (amelynek részeként az októberi fordulatot a párt elképzelte) meggyorsítása. Ezért ellenzik a breszti béketárgyalásokat, siettetik az államosításokat. Az 1918 őszéig fönnálló frakció a párttagság kb. 1/3-át öleli föl.
I. 24. (II. 6.) NT-dekrétum a Gergely-naptár bevezetéséről, mellyel átálltak a 13 napos késésben lévő Julián-naptárról az Európa többi részén használt gregorián időszámításra.
II. 10. A külügyi népbiztos, Trockij megszakítja a németekkel folytatott béketárgyalásokat a területrabló feltételek miatt.
II. 11. Dekrétum a Vörös Flotta felállításáról.
II. 18. Kis létszámú, önkéntesekből álló német alakulatok Petrográd ellen indulnak. A fővárosban pánik tör ki.
II. 23. (A Vörös Hadsereg napja) A németek megközelítik Pszkov és Narva térségét. A cári seregben és a városokban kihirdetik Lenin „Veszélyben a szocialista haza!” c. felhívását.
III. 3. Georgij Csicserin külügyinépbiztos-helyettes, a „vörös arisztokrata”, a visszahívott Trockij helyett aláírja a breszti békét. Szovjet-Oroszo.-tól elcsatolják Lengyelországot, Litvániát, Belorusszia és Lettország nyugati részét. A Vörös Hadseregnek ki kell vonulnia Ukrajnából, Finnországból, Észtországból, Lettországból, Batumiból és Karszból (Törökország), valamint teljes demobilizálást kell végrehajtania. Mindez kb. 1 millió km2 veszteség.
III. 6–8. Az OSZDM(b)P VII. kongresszusa 2 napirendi pontot tárgyal. Elfogadja a breszti békét, ill. megvitatja a készülő új pártprogramot. Ennek tervezetébe Lenin javaslatára beveszik, hogy negatív politikai fordulat esetén a párt élni fog a parlamenti harc fegyverével. A párt felveszi az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt – OK(b)P – nevet.
III. 9. Angol csapatok murmanszki partraszállásával megindul az intervenció. (Ápr.-ban japán, aug.-ban amerikai partraszállás Vlagyivosztokban, máj.-ban angol–német csapatok behatolnak a Kaukázusba.)
III. 11. A front közelsége miatt a szovjet kormány Moszkvába költözik. 12-én Moszkvát nyilvánítják az új fővárossá.
III. 14–16. Moszkvában összeül a szovjetek IV. (rendkívüli) összoroszországi kongresszusa, s ratifikálja a breszti békét. – A ratifikálás elleni tiltakozásul a baloldali eszer párt visszahívja képviselőit az NT-ből.
V. Az eszer párt 8. tanácskozása határozatot fogad el a bolsevikok elleni fegyveres harcról.
V. 25. A szibériai vasútvonal mentén kirobban a fehéreket támogató cseh hadifoglyok lázadása.
V. 30. A breszti béke aláírása miatt lemondott Trockij helyére Csicserint nevezik ki külügyi népbiztosnak. Trockij hadügyi népbiztos és a Köztársaság Forradalmi Katonai Tanácsa elnöke lesz (a fegyveres harc irányítása).
VI. 14. Az ÖKVB kizárja soraiból s a helyi szovjetekből az eszereket és a mensevikeket.
VII. 4–10. A szovjetek V. összoroszországi kongresszusa Moszkvában elfogadja az első szovjet alkotmányt, s kimondja az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság (OSZFSZK) megalakulását. Elnöke Jakov Szverdlov.
VII. 6–8. A baloldali eszerek lázadása. Meggyilkolják Wilhelm Mirbach gróf német nagykövetet, és Marija Szpiridonova vezetésével foglyul ejtik a szovjet kongresszus résztvevőit és a bolsevik vezetőket, hogy forradalmi háborút csikarjanak ki a központi hatalmak ellen. A puccs után betiltják a baloldali eszer pártot.
VII. 17. II. Miklóst, 6 tagú családját és kíséretét a jekatyerinburgi (szverdlovszki) szovjet kivégzi a város felé tartó fehér kozákok közeledése miatt.
VII. 20. Mojszej Volodarszkijt, a sajtó és agitáció népbiztosát egy eszer merénylő megöli.
VIII. 7. Kazanyban a fehércsehek megkaparintják az OSZFSZK aranykészletét, amit átadnak Kolcsaknak. – Az ország minden pontján kirobbant antibolsevista felkelések polgárháborúvá szélesednek.
VIII. 30. Mojszej Urickijt, a petrográdi Cseka elnökét egy diák meggyilkolja. – A Michelson-gyár udvarán munkásgyűlésen felszólaló Lenint egy eszer nő több pisztolylövéssel súlyosan megsebesíti.
Nyár Az illegalitásba kényszerített kadet párt frakciókra hullik szét. A polgárháború után megindul vezetőinek emigrációba vonulása.
IX. 5. Az NT dekrétuma meghirdeti a „vörös terrort”, azaz a Cseka engedélyt kap a bolsevikellenes terrorra és polgárháborúra való tekintettel a politikai ellenfelek gyűjtőtáborokban való elkülönítésére és likvidálására.
X. 29.–XI. 4. Az Összoroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség (Komszomol) alapító kongresszusa.
XI. 6–9. A szovjetek VI. (rendkívüli) összoroszországi kongresszusa megemlékezik a forradalom évfordulójáról.
XI. 13. A német katonai összeomlás és a berlini forradalom hírére az ÖKVB semmisnek nyilvánítja a breszti békét.
XI. 18. Kezdetét veszi Alekszandr Kolcsak admirális ellenforradalmi diktatúrája Szibériában.
XI. 30. Az ÖKVB elismeri a mensevik OSZDMP-t, miután azok történelmi szükségszerűségnek deklarálták a bolsevik fordulatot.
XII. A mensevik OSZDMP pártértekezlete lemond az alkotmányozó nemzetgyűlés követeléséről, elismeri a szovjethatalmat, de továbbra is elveti a proletárdiktatúra szükségességét.
Az év folyamán Megszűnik az enesz és a Progresszív Párt.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi