Politika

Full text search

Politika
I. 21. Megnemtámadási szerződést írnak alá a SZU és Finnország között.
I. 30. A Pravda megállapítja, hogy „eltűntek a gazdaságból a kapitalista elemek”.
I. 30.–II. 4. A ÖK(b)P 17. konferenciája gazdasági kérdéseket tárgyal, s kidolgozza a 2. ötéves terv direktíváit.
II. 5. Megnemtámadási szerződés a SZU és Lettország között.
V. 4. Megnemtámadási szerződést írnak alá a SZU és Észtország között.
Nyár Az erőszakos kollektivizálás eredménye szörnyű éhínség Ukrajnában, Kazahsztánban, a Kubany vidékén, az Észak-Kaukázusban és Nyugat-Szibériában. Az 1932–33. évi éhínség áldozatainak számát 3–5 millió főre becsülik. Amíg 1921–22-ben, a volgai éhínség idején a Lenin vezette szovjet kormány segítségért fordult a világhoz, addig a sztálini pártapparátus nem tesz lépéseket a tragédia elkerülésére, sőt mindent elkövet, hogy az éhínséget eltussolja.
VII. 25. Megnemtámadási szerződést írnak alá a SZU és Lengyelország között.
VIII. 7. A KVB és az NT határozata értelmében a törvény drákóian megszigorítja az állami üzemek, állami gazdaságok és közös gazdaságok vagyonvédelmét. (Az éhség miatt elszaporodtak a lopások, amiket ezután főbelövéssel – enyhítő körülmény esetén 10 év lágerbüntetéssel – torolnak meg.)
VIII. A Buharin-iskola (Buharinnak 1919-ben a Szverdlovról elnevezett Kommunista Egyetemen tartott szemináriumának tagjai, majd a „vörös professzorokat” képző intézet oktatói) tagjai (Szlepkov, Mareckij, Alekszandrov) bírálják a sztálini gazdaságpolitikát. Elképzeléseik belekerülnek a Rjutyin-programba.
IX. 3. Feldühödött parasztok agyonverik azt a 14 éves kisfiút, Pavlik Morozovot, aki az uráli Geraszimovka faluban kuláklistára adta szüleit. (Morozovnak a II. világháború után szobrot állítottak Moszkvában, Szverdlovszkban és szülőfalujában, ezenkívül neve elsőként került bele az úttörőszövetség dicsőségkönyvébe 1955-ben.)
Nyár vége–ősz A régi párttagokból szerveződő Rjutyin-csoport (Kaprov, Ter-Vaganyan, Szten Rjutyin) 120 oldalas programot dolgoz ki, amelyben elítélik az önkényt, javasolják a beruházások visszafogását és a főtitkár leváltását. Sztálint a „párt rossz szellemének” nevezik.
X. 11. A Pravdában a KEB „ellenforradalmi Kulákszervezet” létrehozásával vádolja meg a Rjutyin-csoportot. Rjutyint 10 évi börtönre ítélik, bár Sztálin az azonnali kivégzés mellett van. (1937-ben kivégzik.) A többieket elbocsátják, ill. száműzik.
X. Zinovjevet és Kamenyevet a Rjutyin-csoporttal való kapcsolatuk miatt másodszor is kizárják a pártból és az Urálba száműzik.
XI. 9. Öngyilkosságot követ el Sztálin második felesége, Nagyezsda Allilujeva.
XII. Alekszandr Szmirnov (volt földművelési népbiztos), Ejszmont, Tolmacsov (régi párttagok) a gyári munkások körében keresnek támogatókat a sztálini vezetés leváltását célzó elképzeléseikhez. (Az év során Ivanovo-Voznyeszenszkben munkásmegmozdulások zajlanak.)
XII. 27. Az NT és a KVB rendelete szigorított formában újra bevezeti a cári igazolványrendszert. A lakóhely-változtatást ismét engedélyhez kötik, amit az igazolványban 72 órán belül regisztráltatni kell. A falusi lakosság elvándorlásának megakadályozására a parasztok nem kapnak igazolványt.
Az év folyamán Parasztlázadások a Kaukázusban, Ukrajnában, Nyugat-Szibériában és a Kubany vidékén. Kazahsztánban a felkelők ellen Bugyonnij lovashadosztályát kell kivezényelni, a katonák megtorlásul falvakat perzselnek fel. A Távol-Keleten működni kezdenek a kolimai, Észak-Szibériában a vorkutai lágerek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi