Politika
Politika
II. Néhány nappal az SZKP XX. kongresszusa előtt Kruglovot Dudorov váltja föl a belügyminiszteri poszton.
II. 14–25. Az SZKP XX. kongresszusának elvi fontosságú határozata szakít a III. világháború elkerülhetetlenségébe vetett sztálini dogmával, helyette a két társadalmi rendszer békés egymás mellett élését hirdeti meg. A köztük lévő politikai, ideológiai harcot gazdasági eszközökkel kell megvívni. (Ez azonban nem zárja ki egy esetleges győztes világháború lehetőségét, s nem terjed ki a kapitalista világ tőkés-munkás ellentétére, valamint a nemzeti felszabadító harcokra.) A kongresszus megállapítja: az elmúlt korszak legjelentősebb eseménye, hogy a szocializmus kilépett egy ország keretei közül és világrendszerré vált. Elismeri, hogy az egyes nemzetek részben különböző úton juthatnak el a szocializmusig, és hogy ennek megválasztása minden országnak belügye. Feloszlatják az új pártprogram kidolgozására 1952-ben, a XIX. kongresszuson kiküldött bizottságot, s feladatát az új kb-ra ruházzák át. A kongresszus feltárja és elítéli a sztálini személyi kultuszt, intézkedéseket dolgoz ki a párt- és állami élet demokratizálására. Ugyanakkor Hruscsovnak a személyi kultuszt leleplező beszédét a küldöttek csak zárt tárgyaláson hallgathatják meg, s noha eredetileg az anyagot sokszorosítva szét akarták küldeni a pártszervezeteknek, a zárt ülés eredményéről csak a határozatok között emlékeznek meg nyilvánosan. – Fontosabb személyi változások: 2 új tagot választottak az SZKP KB elnökségébe, Alekszej Kiricsenkót és Mihail Szuszlovot. Georgij Zsukovot, Leonyid Brezsnyevet és Dmitrij Sepilovot a kb-elnökség póttagjává választják.
II–III. Hruscsov kongresszusi beszéde nyomán megmozdulások kezdődtek Tbilisziben, a tüntetések lassan zavargásokba csapnak át. Vaszilij Mzsavanadze, a Grúz KP kb-titkárának kérésére Moszkva jóváhagyásával csapatok vonulnak be a városba, és fegyveresen oszlatják szét a tüntetőket.
IV. 17. Megszüntetik a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodáját.
IV. 19. A Legfelsőbb Tanács elnöksége érvényteleníti a büntetőperekre vonatkozó 1934. XII. 1-jei és 1937. IX. 14-i törvényeket.
IV. 26. Érvénytelenítik az 1938. XII. 28-i rendelkezést, amely meghatározta a munkások és alkalmazottak büntetőjogi felelősségre vonását a vállalatoktól és intézményektől való önkényes kilépésért és indokolatlan hiányzásért.
VI. 30. „A személyi kultusznak és következményeinek leküzdéséről” szóló kb-határozat visszalépést jelent Hruscsov kongresszusi beszédéhez képest. – 33 év után teljes terjedelmében publikálják Lenin „végrendeletét”.
Ősz Külön bejelentés nélkül megkezdődik a Gulag fennhatósága alatt álló javító-nevelő táborok átszervezése enyhébb fokozatú ún. javító-nevelő telepekké (más néven: intézetekké). A rossz emlékű Gulag elnevezést megszüntetik.
IX. 14. Egy nyilvánosságra nem hozott rendelet amnesztiában részesíti a külföldi állampolgárságú politikai foglyokat. Ez nem terjed ki a baltikumiakra.
IX. 20. Az 1955. IX. 17-i amnesztiát kiterjesztik a világháborúban hadifogságba esésük miatt elítélt szovjet katonákra. – A kb mellett működő bizottságok a tömeges rehabilitációkat követően is folytatják működésüket. (A nyár végéig több millió ember szabadul ki a táborokból, vagy térhet vissza lakóhelyére a száműzetésből.) Ugyanakkor a kb-elnökségen belül, és azon kívül is, már formálódóban van Hruscsov ellenzéke (Molotov, Malenkov, Vorosilov, Kaganovics stb.), akik támogatásra találnak a kínai vezetők körében.
X. 19–21. Hruscsov népes küldöttség élén (12 tábornok) Varsóban tárgyal. Beleegyezik a Władysław Gomułka fémjelezte lengyel változásokba, ha Lengyelország megmarad a SZU szövetségi rendszerében.
X. 24–30. Miközben szovjet harckocsizó alakulatok szállják meg Budapestet, Szuszlov és Mikojan vezetésével szovjet küldöttség tárgyal magyar politikusokkal.
X. 30. Moszkvában kormánynyilatkozatot adnak ki, amelyben a SZU elismeri, hogy a népi demokráciákhoz fűződő viszonyában „történtek hibák”. Ezért kész a kapcsolatok „felülvizsgálatára” (gazdasági és katonai tanácsadók visszahívása, csapatainak esetleges kivonása a VSZ tagállamainak területéről). A SZU és a szocialista országok további kapcsolatait a szuverenitás és az egyenjogúság alapján kell rendezni. Egyidejűleg a szovjet csapatok megkezdik a kivonulást Budapestről.
X. 31. Moszkvában a szovjet vezetés az ott tartózkodó kínai küldöttséggel konzultálva a fegyveres beavatkozás mellett dönt a magyar népfölkelés elfojtása érdekében. A szovjet kormány elítéli az Egyiptom ellen 29-én kezdődött izraeli–brit–francia agressziót. – Hruscsov ismerteti az elhatározott intervenciót a lengyel, NDK, román pártvezetéssel, majd megszerzi az akcióhoz Tito jóváhagyását is (XI. 2.)
XI. 3. Ivan Szerov tábornok letartóztatja a tököli Szovjet Katonai Parancsnokságon a Mihail Malinyin tábornokkal a szovjet csapatok kivonásáról tárgyaló Maléter Pál honvédelmi miniszter vezette magyar katonai küldöttséget.
XI. 4–11. A második szovjet katonai beavatkozás Magyarországon.
X–XI. Moszkvában egyetemista csoportok szimpátiatüntetései a magyar felkelés mellett. Vezetőiket 3–10 év börtönbüntetésre ítélik.
XI. 5. Bulganyin, a minisztertanács elnöke jegyzékben szólítja föl Izrael, Nagy-Britannia és Franciaország kormányait, hogy haladéktalanul szüntessék be az Egyiptom elleni agressziót, ellenkező esetre katonai lépéseket helyez kilátásba. Másnap Anglia és Franciaország elrendeli a tűzszünetet.
XI. 18. Szovjet–lengyel államközi egyezményt írnak alá az ideiglenesen Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok jogi státusáról; egyben a gazdasági együttműködés kérdéseinek szabályozásáról is megegyezés születik.
Az év végén Megtiltják Sztálin emlékműveinek eltávolítását.
