KUVAIT
KUVAIT
Kuvaiti Állam
Dawlat al Kuwayt (arabul)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 17818 km2, Magyarországnak kb. egyötöde. Fekvés: Az Arab-öböl É-i részén. Szomszédai: Irak (É), Szaúd-Arábia (D). Felszín: Nagy része síkság, homokdűnékkel borított sivatag; a tengerparton félsivatag. Legmagasabb pont: Ad Dibdibah (299 m).
Népesség: Lakosság (1990): 2141000. Életkor szerint: 0–14: 40,2%; 15–59: 57,6%;60–: 2,2%. Népsűrűség: 115/km2. Etnikai csoportok: arab 78%; palesztin, egyiptomi, iraki, perzsa, indiai. Nyelvek: arab (hiv.), angol. Vallások: mohamedán (szunnita 72%; síita 20%), keresztény 4,4%. Városi lakosság: 96%. Főváros: Al-Kuwayt (Kuvait) (1985): 167768 (A). Városok (1985): Hawalli 152402; Jahra 67311; Ahmadi 23854.
Államforma: alkotmányos monarchia (sejkség). Államfő: Jabar al-Ahmad al-Jabar as-Sabah sejk (1977. dec. óta). Kormányfő: Saad Abdullah as-Salim as-Sabah (1978. febr. óta). Nemzeti ünnep: febr. 25.
Gazdaság: Pénznem: dinar (kuvaiti dinár) (1993. máj.: 0,29 = 1 USD). GDP (1991): 32,9 Mrd USD. GDP/fő (1991): 15492 USD. Gazdasági növekedés (1991): 23%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 5. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 17. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1990): 4,8. Fogyasztói árváltozások (*1991): 24%. Munkaerő-megoszlás: közszolgáltatás 45%; építkezés 20%. Export (1991): 1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, kőolajtermék. Főbb exportpartnerek: Franciao. 16%, Olaszo. 15%, Japán 12%, Nagy-Britannia 11%. Import (1990): 3 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, iparcikk, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Japán 25%, Nagy-Britannia 25%. Egyesült Államok 13%, NSZK 10%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1986): 3800 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 499000; egyéb gépjármű: 111000. Főbb kikötők: Mina’al Ahmad, Kuvait. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 2,6; rádió: 1,8; telefon: 6,9. Napilap (1988): 233/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam(1991): férfiak: 72; nők: 76 év. Születés (1991): 29,0‰. Halálozás (1991): 2,0‰. Népességnövekedés (1991): 2,7%. Csecsemőhalandóság (1991): 15,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 319. Egy orvosra jutó lakosok: 675.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 71%. Iskolakötelezettség: 8 év.
Brit protektorátusból 1961. júl. 19-én válik függetlenné. 1977 óta Jabar as-Sabah sejk áll az ország élén, a kormányban családtagjai több posztot kapnak. Pártok nincsenek, a politikai élet lassan pluralizálódik. A nemzeti tanács törvényhozó tagjainak felét az államfő jelöli ki. Az iraki–iráni háború végén a kuvaiti hajókat amerikai kíséret biztosítja az esetleges támadások ellen. 1990. aug.-ban Irak megszállja, kifosztja az országot, a kormány Szaúd-Arábiába menekül. Bábkormány kiáltja ki a Kuvaiti Köztársaságot. 1991 elején 6 héten át folyik az Öböl-háború az ENSZ-ultimátum lejártával, nemzetközi összefogással. A győzelem után az emír hazatérhet, palesztinokon torolja meg a sérelmeket. Egy éven belül sikerül eloltani a 640 égő olajkutat, de hatalmas olajtavak maradnak a sivatagban. Az okt.-i parlamenti választásokon több ellenzéki is bekerül a törvényhozásba.
