LAOSZ
LAOSZ
Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság
Sathalamalid Pasathu’paait Pasasim Lao (lao nyelven)
Délkelet-Ázsia
Földrajz: Terület: 236800 km2, Magyarországnál 2,5-szer nagyobb. Fekvés: Az Indokínai-félszigeten. Szomszédai: Myanmari Unió, Kína (É), Vietnam (K), Kambodzsa (D), Thaiföld (Ny). Felszín: É-on erdős hegyvonulatok; délebbre a Mekong-alföld, dombvidék és fennsíkok. Legmagasabb pont: Phou Bia (2820 m). Legjelentősebb folyó: Mekong.
Népesség: Lakosság (1990): 4186000. Népsűrűség:: 18/km2. Etnikai csoportok: lao lum és lao teung 67%; lao szoung 9%; vietnami, pakisztáni, kínai, fehér. Nyelvek: lao (hiv.), francia, kínai. Vallások: buddhista 90%, protestáns, r. kat. városi lakosság: 19%. Főváros: Viangchan (Vientiane) (1985): 377409. Városok (*1985): Savannakhét 53000; Pakxe 47000; Luang Prabang 46000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Nouhak Phoumsavan (1992. nov. óta). Kormányfő: Khamtay Siphandone tábornok (1991. aug. óta). Nemzeti ünnep: dec. 2.
Gazdaság: Pénznem: kip (1993. máj.: 722,75 = 1 USD). GNP (1990): 848 M USD. GNP/fő (1990): 200 USD: Gazdasági növekedés (1980–90): 3,7%. Védelmi kiadások a GDP %-ában (1988): 3,8. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 85%; ipar és kereskedelem 6%. Export (1989): 63 M USD. Főbb exportcikkek: fa, energia, rizs, gyapot, ónérc, kávé, gyanta, ópium. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió, Thaiföld, Japán. Import (1989): 197 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, közszükségleti cikk, energia, jármű, gép. Fő importpartner: Szovjetunió 42%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1986): 10200 km; ebből burkolt: 2350 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 15800; egyéb gépjármű: 3000. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: rádió: 9.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 49; nők: 52 év. Születés (1991): 37,0‰. Halálozás (1991): 15,0‰. Népességnövekedés (1991): 2,2%. Csecsemőhalandóság (1991): 124,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 369. Egy orvosra jutó lakosok: 6495.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): 45%. Iskolakötelezettség. 5 év.
A „millió elefánt hazája”, majd francia gyarmat élére a vietnami és a kambodzsai fordulat után a Patet Lao nemzeti felszabadítási mozgalom áll. Megszűnik a királyság, 1975-ben kikiáltják a népi demokratikus köztársaságot. Szufanuvong herceg az elnök, Kaysone Phonvihane a kormányfő és a pártfőtitkár. Az egypártrendszerű ország Vietnammal és Kambodzsával áll szoros szövetségben. A thaiföldi határkonfliktusok csak 1988-ban érnek véget. 1989-ben az 1975 utáni időszak első választását tartják. Az 1991-es alkotmány is leszögezi a kommunisták vezető szerepét. A korábbi kormányfő az új államelnök, aki tábornokot nevez ki a kabinet élére. Phonvihane 1992. nov.-ben meghal, de közvetlen munkatársai, Nouhak Phoumsavan és Khamtay Siphandone állnak az állam és a párt élére.
