Járványügy
Járványügy
Magyarországon a fertőző betegségek bejelentésének a jelenlegihez hasonló rendszere 1931-ben kezdődött meg. Ennek megfelelően több mint hatvan évre vonatkozó, megbízható adatok állnak rendelkezésre a fertőző betegségek hazai előfordulásáról és a járványügyi helyzet alakulásáról. Napjainkban 45 fertőző betegség bejelentésre kötelezett. A két világháború közötti időszakban összességében igen kedvezőtlen volt a járványügyi helyzet: a hastífusz tízezres nagyságrendben fordult elő, az országban maláriajárvány volt, nagy számban találtak kiütéses tífuszt, jelentős volt a tüdőbaj, a torokgyík, a járványos gyermekbénulás, a víruseredetű, cseppfertőzéssel terjedő fertőző betegségek (kanyaró, mumpsz, rózsahimlő, bárányhimlő) száma. Igen sok beteg halt meg fertőző betegség következtében, a fertőző betegségek a vezető haláloki tényezők közé tartoztak. A második világháború óta eltelt mintegy öt évtized alatt az ország járványügyi helyzete egyértelműen javult. Ma Magyarország a fertőző betegségeket tekintve Közép-Európa csaknem legjobb járványügyi mutatóival rendelkezik.
Kedvező jelenségek:
Kedvezőtlen jelenségek:
Tuberkulózis (tüdőbaj)
Enterális (gyomor-bél traktus útján terjedő) fertőző betegségek
Vírushepatitisek (májgyulladás)
Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek
HIV/AIDS
A fertőző betegségek miatti halálozás
